Július immár több mint egy évtizede a megfontolt műanyaghasználat hónapja. A kezdeményezés 2011-ben Ausztráliából indult, s arra igyekszik rávenni az embereket, hogy legalább az év e hónapjában ne használjanak rögtön eldobandó műanyag termékeket. Ezzel remélik csökkenteni azt az irdatlan mennyiségű hulladékhalmot, amit magunk után hagyunk talán évszázadokra is a vizekben, a lerakókban vagy épp' az útszéleken.
Az idei [2024] Plastic Free July szervezői a "Kis lépések, nagy különbség" szlogennel agitálnak az egyszerhasználatos műanyagok elutasítása mellett. Nem kívánnak sokat, csak olyan egyszerű változásokat, mint hogy az emberek a palackos ásványvizek vásárlása helyett inkább a vízcsapból töltsék meg a saját kulacsaikat. Vagy: hordjanak magukkal saját újrafelhasználható poharat, hogy ne legyenek vevők a büfékben az eldobhatókra. Ugyanígy: kerüljék a műanyag csomagolóanyagokat, például a bolti zöldséges zacskók helyett is inkább saját "többutas" szatyrokat, tasakokat használjanak. Ilyenkor júliusban rendszerint számtalan cikkben adnak további ötleteket is ahhoz, hogy miként tudnánk még kevesebb ilyen hulladékot "termelve" élni a mindennapjainkat.
Leginkább az élelmiszerekkel közvetlenül érintkező műanyagok - mint például az italospalackok, tálcás húsfélék, konyhai tálak és dobozok - használatát érdemes megfontolni. Ugyanis már azt is tapasztaljuk, hogy a mesterséges anyagok szinte elpusztíthatatlan maradványai nem csak a természeti környezetet, hanem az emberi szervezetet is képesek elszennyezni. Annak hatásáról pedig egyelőre keveset tudunk, viszont amit már igen, az eléggé riasztó.
Közel két esztendeje az Amerikai Kémiai Társaság folyóiratában egy olyan kísérletről számoltak be, amely szerint a táplálékkal a szervezetbe kerülő mikroműanyagok az emésztést is megzavarhatják. A vizsgált esetben például e szennyezők megjelenése felgyorsította az emésztést és végeredményben a zsír felszívódását is közel másfélszeresével növelte. De nem csak a hízási hajlam egyik felelőseként érhetjük tetten a mikroszkópikus műanyagmaradványokat.
Idén áprilisban a The Lancet folyóirat közölt egy kínai tanulmányt, amely arra utal, hogy a vérrögképződést is elősegíthetik ezek a szennyezők. Tingting Wang és kollégái stroke, szívinfarktus, illetve mélyvénás trombózis miatt műtéti úton eltávolított vérrögöket vizsgálva azt találták, hogy azok mintegy 80 százalékában jelen voltak a leggyakoribb mikroműanyagok is. További vizsgálatukkal pedig azt is kimutatták, hogy a mikroműanyagok magasabb koncentrációjával összefüggött a véralvadási problémák súlyossága, azaz erősebb trombózishajlam járt vele. A kimutatott apró (átlagosan mindössze 36 μm átmérőjű) műanyagrészecskék túlnyomó többségét polietilénként azonosították. Ezt a széles körben elterjedt alapanyagot gyakran használják például műanyag palackokhoz, fóliákhoz, zacskókhoz, bevásárlószatyrokhoz is.
2024. Július
WEB/ART/C/2024/VII/01-04v.
( https://www.thelancet.com/journals/ebiom/article/PIIS2352-3964(24)00153-1/fulltext )
( https://pubs.acs.org/doi/10.1021/acs.est.2c03195 )