Nem csak távoli vizek és városok meglátogatására kínál nagyobb lehetőségeket a nyár, hanem ilyenkor még a saját konyhánkban is könnyebben léphetünk új utakra. Bőséges a szezonális zöldség- és gyümölcsválaszték, amivel frissíthetjük a szokásos étrendünket. Ám a Stanford Egyetem orvosi karának kutatói kísérletükben ennél is nagyobbat léptek: egypetéjű ikerpárok "egyik felét" átállították növényi konyhára, míg a másik maradt mindenevő. Az egyetem honlapján tavaly [2023] novemberben közölt beszámoló szerint a vegán étrend már néhány hét alatt is javította a résztvevők szív- és érrendszeri egészségét. Az eső négy hétben a kutatás szervezőitől kapták az ételeket, a következő négyben pedig már maguk készíthették el azokat. Az így "vegánná tett" alanyok közül 5 százaléknál is kevesebb morzsolódott le, ami a kutatást vezető Christopher Gardner professzor szerint azt igazolja, hogy akár négy hét alatt is bele lehet szokni egy ilyen új étrendbe.

A kísérlet során mérték a résztvevők fontos élettani mutatóit, s már az első négy hét után fontos különbségeket találtak az ikerpárok vegán étrendre fogott és mindenevő tagjai között. Az előbbieknél számottevően csökkent az LDL-koleszterinszint (ezt szokás "rossz koleszterinnek" nevezni), az éhomi inzulinszintjük is alacsonyabb lett átlagosan mintegy 20 százalékkal, s közel 2 kilogrammal többet fogytak a kísérlet alatt, mint a mindenevő testvéreik. Ezek az eredmények pedig azt mutatták, hogy ez az étrend hosszú távon csökkenti a diabétesz kialakulásának kockázatát, illetve jól szolgálja a szív- és érrendszer egészségét. A tanulságot összefoglaló Gardner professzor szerint "a szigorú vegánná válásnál fontosabb, hogy ki-ki több növényi alapú ételt vegyen be az étrendjébe". Ehhez pedig - tehetjük hozzá - a nyár ideális időszak.

Idén májusban az amerikai PLOS One folyóirat egy szélesebb körű áttekintést is közölt a növényi alapú étkezés egészségre gyakorolt hatásairól. A Bolognai Egyetem munkatársai két évtized vonatkozó kutatásainak feldolgozásával kerestek általánosítható választ arra, hogy az állati összetevőktől mentes étkezés milyen kapcsolatban van a kardiometabolikus betegségek és a rákok kialakulásának kockázatával, illetve általában az idő előtti halálozással? Vizsgálódásukból végül azt szűrték le, hogy a növényi konyha az említett betegségek számos kockázati tényezőjét mérsékelheti. Így például számottevően javíthatja az "anyagcsere-profilt", azaz csökkenti az össz-, illetve LDL-koleszterinszintet, valamint az éhomi és a HbA1c-vércukorszinteket. Javára írták azt is, hogy az állati élelmiszerek kerülése általában a szervezet gyulladásos folyamatainak alacsonyabb szintjével, illetve egészségesebb testtömeggel társult. Voltak jellemzők, melyeknél nem tudtak egyértelmű hatást kimutatni, ilyen a HDL-koleszterin-, illetve a trigliceridszint, valamint a vérnyomás is. Azt azonban bizonyosnak találták, hogy terhes nők esetében a szigorúan növényi étrend nem jelent előnyt a terhességi cukorbetegség, illetve a magasvérnyomás kialakulásának elkerülésében.

A kutatók azt is hozzáfűzték a megállapításaikhoz, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül csak a növényi konyhának köszönhetőek. Ugyanis azt feltételezik, hogy akik ennyire tudatosan étkeznek, azok az élet más területein is nagyobb valószínűséggel figyelnek az egészségük igényeire. Ahogy példaként említik is, szerintük hajlamosabbak lehetnek a rendszeres fizikai aktivitásra vagy éppen a cukorral édesített italok, az alkohol, meg a dohány elkerülésére.

2024. Július
WEB/ART/C/2024/VII/01-04v.

_{( https://med.stanford.edu/news/all-news/2023/11/twin-diet-vegan-cardiovascular.html )
( https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0300711 )}