Riasztó képet fest az európai fiatalok egészségének várható alakulásáról a WHO egy friss, idén [2024] májusban publikált jelentése. Az úgynevezett HBSC-felmérés a 11-15 évesek életmódjának olyan jellemzőit vizsgálta, amelyek komoly szerepet játszhatnak a "nem fertőző betegségek" kialakulásban, beleértve a szív-érrendszeri bajokat, a rákot vagy éppen a diabéteszt. Az eredmények nem csupán kedvezőtlenek, hanem az idő múlásával és a fiatalok életkorának emelkedésével rendszerint romlanak is.
Jelentős egészségügyi kockázatokat jeleznek a kamaszok étkezési szokásai, például mindössze 38 százalékuk eszik naponta zöldséget vagy gyümölcsöt. Ráadásul ez az arány ahogy nőnek - 11 és 15 éves koruk között - még csökken is: a zöldségeknél 40%-ról 36%-ra, a gyümölcsöknél 45%-ról 33%-ra. Ezzel szemben a fiatalok 25 százaléka naponta fogyaszt édességet vagy csokoládét. Ez rosszabb arány, mint amekkorát a legutolsó felmérés (2018) mutatott. Különösen a lányoknál volt számottevő a változás, főleg a 11 éveseknél (23% → 27%), míg a 15 éveseknél annál valamivel mérsékeltebb (26% → 28%).
A gyerekek fizikai aktivitása, pontosabban annak hiánya is aggodalomra ad okot. A számukra ajánlott legalább napi 60 perc közepes-erőteljes mozgást a fiúknak csak 25 százaléka, míg a lányoknak csupán 15 százaléka éri el. Ráadásul ez a mozgékonyság az életkorral erősen csökken, például a lányoknál a 11 éveseknek még 24 százaléka teljesíti ezt az "egészségvédő minimumot", a 15 évesek között már alig több, mint feleannyian (13 százalék). A lányok felének (49%) még heti 3 alkalommal sem jön össze ennyi mozgás, s ez az arány a fiúknál is közelíti az egyharmadot (31%).
A rossz táplálkozás és a csekély fizikai aktivitás párosának kiszámítható következményei már a kamaszoknál is megmutatkoznak. A túlsúlyosok és elhízottak aránya eléri a 23 százalékot (ez 2018-ban még "csak" 21 százalék volt). E tekintetben a fiúk állnak lényegesen rosszabbul, míg náluk 27%, addig a lányoknál 17% a testtömegüktől is veszélyeztetettek aránya.
A jelentés fontos megállapítása, hogy e kockázatos szokások elterjedtsége határozott összefüggést mutat az érintett kamaszok családjának társadalmi-gazdasági státuszával. Az alacsonyabb jövedelmű családokból származók például nagyobb arányban fogyasztanak cukros üdítőket (18% ↔ 15%), viszont ritkábban esznek naponta gyümölcsöt (32% ↔ 46%) vagy zöldséget (32% ↔ 54%). Ugyancsak kisebb valószínűséggel teljesítik a kamaszoknak javasolt mindennapi mozgásadagot (16% ↔ 26%). Mindez abban is meglátszik, hogy nagyobb eséllyel lesznek túlsúlyosok, illetve elhízottak, mint a magasabb jövedelmű családok gyerekei (27% ↔ 18%).
Ez mint arra a WHO európai igazgatója a szervezet honlapján felhívja a figyelmet a társadalmi mobilitási pályák beszűkülésével is jár: "A kevésbé jómódú családokból származó gyermekek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak kedvezőtlen egészségügyi következményeket, melyek akadályozhatják iskolai előmenetelüket és foglalkoztatási kilátásaikat". Ezek a következmények pedig stabilizálják a társadalmi egyenlőtlenségeket. A WHO célzott társadalmi programokat szorgalmaz azért, hogy a nehezebb helyzetű családok gyerekei is könnyebben hozzájussanak az egészséges étkezésben és az aktív életben rejlő lehetőségekhez. Ugyanakkor ez a folyamat aligha állítható meg, fordítható vissza a messzebbre tekintő személyes és családi döntések nélkül.
2024 június
( https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/376772/9789289061056-eng.pdf?sequence=1 )