Különösen alkalmas arra a tavasz, hogy az ember ne csak hallgasson a szívére, hanem tegyen is érte valamit. Ehhez adtak útmutatást egy idén [2024] áprilisban a Nature folyóiratban megjelent tanulmányukban Michael Georgoulis és kollégái. A görög kutatók az úgynevezett mediterrán étrend hatását vizsgálták a magasvérnyomás kialakulásának kockázatára. Ez a gyakran emlegetett "étkezési rendszer" nem egy konkrét, tételes diéta, hanem a mediterrán népek hagyományos táplálkozásának közös elemeit foglalja össze. Olyan elveket tartalmaz - például a bőséges zöldségfogyasztást -, amelyek más földrajzi környezetben is követhetőek. A mi éghajlatunkon a tavasz és a nyár különösen alkalmas a mediterrán konyhával való ismerkedésre - esetleg rászokásra is -, mivel a jellemzői között ott van a "földtől az asztalig" szemlélet is. Ami azt ajánlja, hogy lehetőleg friss, szezonális, helyi termékekből állítsuk össze az étrendünk döntő részét - erre pedig tényleg a következő hónapok kínálják a legbőségesebb választékot. (A mediterrán étrend elveiről itt találhatnak egy részletesebb összefoglalót.)
A görög tudósok olyan fiatal középkorúakat vontak be a vizsgálatukba, s követtek 20 éven át, akiknek eredetileg nem volt vérnyomásproblémájuk. Monitorozták a táplálkozásukat, így meghatározták azt is, hogy közülük ki mennyire szigorúan követi a mediterrán étrendet. Azt találták, hogy minél hűségesebb volt valaki a mediterrán konyhához, annál kisebb volt a valószínűsége annak, hogy a két évtized alatt magasvérnyomás betegség alakul ki nála. Ez a szoros összefüggés fennállt akkor is, amikor kiszűrték az olyan "zavaró tényezők" hatását, mint a túlsúly, a dohányzás, a diabétesz vagy éppen az eltérő fizikai aktivitás. Végeredményben az derült ki, hogy a résztvevőknek a mediterrán étrendet legszorosabban követő harmadát csak negyed akkora eséllyel fenyegette a magasvérnyomás, mint a leginkább "másként étkező" harmadukat.
A tavasz nem csak az étrendjavításhoz kínál könnyített feltételeket, hanem hív a zöldbe is, akár nagyobb erdei sétákra. Ez is jót tesz a szívnek, s nem feltétlenül csak azzal, hogy tréningben tartja. Márciusban Iszkaszentgyörgyön megnyílt az ország kilencedik kardiösvénye is. A Szent Ferenc Kórház által indított program arra kínál egyszerű és kellemes lehetőséget, hogy egy-egy közepes erdei séta során bárki - ha akarja akár kardiológusok segítségével - felmérje a szíve állapotát. Ezeket az útvonalakat elsősorban szív-érrendszeri betegek, magasvérnyomásosok és diabéteszesek számára alakították ki, azaz bejárásuk nem kíván rendkívüli fizikai felkészültséget. Bejegyzett kardiösvényt a legújabb iszkaszentgyörgyin túl találhatnak még a Budai hegyekben - ott hármat is: a hárshegyit, a szépvölgyit, a normafait - valamint Újpesten a Farkaserdőben, továbbá Veresegyházon, Pécsett, Miskolcon és a Kékestetőn. Nyitásra vár a törökbálinti, az érdi és a velencei. (A kardiösvények használatáról, a pulzusmérés helyes technikájáról és az eredmények kiértékeléséről itt találhatnak részleteket.)
S ha már szóba került a pulzusmérés: a szív karbantartásának egy másik - évszaktól függetlenül - fontos eszköze a rendszeres vérnyomáskontroll, a sokat emlegetett "140/90 alatti" életvitel. Ennek ellenőrzésében is sokat számít a helyes mérési technika. A Semmelweis Egyetem oktató videói között itt találnak ehhez útmutatót.