Gyakran nehezíti meg a tudomány a menütervezők dolgát, amikor egy-egy ételről, vagy konyhai alapanyagról kiderítik, hogy az az egészséggel kapcsolatos kockázatot hordoz a fogyasztói számára. Egy-egy nagy közös családi étkezés megtervezése különösen kemény feladat, hiszen minél több rokon jön vendégségbe, annál több ízlést, érzékenységet kell figyelembe venni. S igazi ünneprontó udvariatlanság az, ha egy diabéteszes vagy éppen fogyókúrázó családtag számára nem kínál "menekülőutakat" például egy karácsonyi menü.
Szerencsére vannak olyan kutatások is, melyek - ha a tervezés minden problémáját nem is oldják meg - legalább egy-egy összetevő jótékony hatását bizonyítva könnyítik a házigazda dolgát. Például spanyol kutatók a szardínia rendszeres fogyasztását ajánlják a diabétesz megelőzésére. Tanulmányukban, melyet 2021-ben a Clinical Nutrition folyóirat mutatott be 65 évnél idősebb prediabéteszesek két csoportját vizsgálták egy éven keresztül. Mindkét csoport tagjait diabétesz-kerülő étrendre fogták, csupán annyi volt a különbség, hogy az egyikbe beiktattak még heti két doboz szardíniakonzervet is. A diéta a kontroll-csoportban is eredményes volt: ott a diabétesz szempontjából nagy kockázatúak aránya a kezdeti 27 százalékról 22 százalékra csökkent. A szardíniások esetében viszont jóval nagyobb volt a "nyereség": 37 százalékról 8 százalékra apadt a különösen veszélyeztetettek aránya. A javulás megmutatkozott egyebek mellett az inzulinrezisztencia mérséklődésében, a jobb koleszterinértékekben és a vérnyomás csökkenésében is.
Egy másik, tavaly [2023-ban] a BMJ szakfolyóiratban bemutatott ausztrál elemzés nem csak a szardínia, hanem a tenger más gyümölcseinek - például a rákok, lazacok, makrélát, tonhalak - jótéteményeit is bizonyította. Közel húsz tanulmányt áttekintve jutottak arra a szerzők, hogy a többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavakban bővelkedő tengeri ételek rendszeres fogyasztásával együtt jár a krónikus vesebetegség rizikójának csökkenése olyan veszélyeztetett csoportokban is, mint a magas-vérnyomásosok vagy a diabéteszesek.
Hét esztendeje a PLoS ONE című szaklap publikált egy olyan amerikai tanulmányt, amelytől különösen a chilibarátok szívét önthette el a melegség. A több mint két évtizeden át tartó követéses vizsgálat ugyanis azt mutatta, hogy a csípős paprikák erejét adó kapszaicin fogyasztása számottevően - 13 százalékkal - alacsonyabb elhalálozási eséllyel jár. Az előnyt főleg a kardiovaszkuláris katasztrófák - így az agyvérzés és a szívinfarktus - körükben ritkább előfordulása adta. E jótékony hatás mechanizmusáról a kutatók is csak feltételezésekkel szolgálhattak, ezek között úgy vélték, hogy a kapszaicin egyebek mellett a hízás akadályozásával segít elkerülni például a kardiovaszkuláris és metabolikus betegségeket.
Lehetnek a chiliknél enyhébb eszközök is egy ebédlőasztalon az agyvérzés elkerülésére - erről a Sydney-i Egyetem kutatói adtak hírt idén tavasszal az ACS Central Science című folyóiratban. Ők ugyanis egy köznapi zöldségben, a brokkoliban mutattak ki egy olyan természetes anyagot, a szulforafánt, amely szelektíven lassítja a vérlemezkék összetapadását, s ezzel a véráramlást megakasztó rögök kialakulását. Így szerepe lehet a trombózis, valamint a sztrók megelőzésében, illetve kezelésében is. Ám a brokkolinak, mint a többi zöldségnek, e nélkül is van jótékony hatása, a számottevő rosttartalma okán.
Idén novemberben számolt be a MedicalOnline amerikai kutatók egy olyan tanulmányáról, amelyben diabéteszes és más betegeket állítottak át magas rosttartalmú étrendre. E váltás hatását vizsgálták az alanyok bélflórájára, s azt is rögzítették, hogy ez ottani baktérium-összetétel változása milyen további élettani következményekkel jár? A kísérlet során egyrészt azt találták, hogy a bőségesebb rostbevitel három hónap alatt számottevően átalakította a bélflóra összetételét, de ahogy azt abbahagyták, a 15. hónapra visszatért az eredeti állapot. A kutatóknak sikerült meghatározniuk a baktériumoknak egy olyan csoportját, amelynek tagjai, ha nagyobb tömegben fordultak elő, akkor javították a cukorbetegek anyagcsere-mutatóit. Ugyanígy azonosítottak egy mások baktériumcsoportot, amelynek a növekvő jelenléte inkább a megbetegedésre való fogékonysággal volt kapcsolatban. A fokozott rostfogyasztás pedig azzal járt, hogy az előbbi csoportba tartozók részaránya nőtt, az utóbbiaké pedig csökkent a bélflórában. A kutatók szerint ezt a hatást nem csak a diabétesz, hanem más krónikus betegségek terápiájában is ki lehet használni.
Ebből a tanulságból talán annyit a civil konyhákba is érdemes átmenteni így év végén, hogy akkor is jó ötlet sok színes zöldséget belekomponálni a menübe, ha olyan rokonokat is várnak az ünnepi asztal köré, akiknek nem ismerik a kórtörténetét.
2024. december
WEB/ART/C/2024/XII/01-04v.
( https://www.clinicalnutritionjournal.com/article/S0261-5614(21)00153-9/fulltext )
( https://www.bmj.com/content/380/bmj-2022-072909 )
( https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0169876 )
( https://pubs.acs.org/doi/full/10.1021/acscentsci.3c00822 )
( https://www.cell.com/cell/fulltext/S0092-8674(24)01038-9 )