Ki ne remélné így karácsonytájt, hogy sikerül olyan ajándékot találnia a szeretteinek, aminek tényleg hasznát veszik, s nem csak a kicsomagolás idejére lesz része az életüknek? Különösen a gyerekek esetében nagy kihívás ez, hiszen az ő érdeklődésük gyorsabban elillan, s a ma még rajongott játékuk holnap már gyakran csak félredobott lom.
A leghatásosabb ajándékok, s erre éppen a gyerekeknél van a legtöbb lehetőség, a megajándékozott szokásait alakítják. Ha ez nem is mindig olyan látványos, de ez kíséri el őket legtovább, s ha a szokás "jó", ennek láthatják a legtöbb hasznát. A karácsony erre is sokkal több alkalmat kínál, mint amennyi ajándék a fa alá odafér. Az együtt töltött idő, a közös programok, a hagyományossá váló családi ételek megannyi alkalmat kínálnak arra, hogy megkedveltessék a legkisebbekkel is a jó szokásokat.
Hogy ezt mennyire korán kell kezdeni (s persze nem csak karácsonykor), arra friss példával szolgált az University College London kutatóinak egy idén [2024] októberben az European Journal of Nutrition folyóiratban megjelent tanulmánya. E szerint az Egyesült Királyságban már az alig két éves gyerekek napi energiabevitelének 47 százaléka - a már számos egészségügyi kockázattal összefüggésbe hozott - ultrafeldolgozott élelmiszerekből kerül ki, s ez az arány hétéves korukra 59 százalékra emelkedik. Ahogy a MedicalOnline idézi a tanulmány egyik szerzőjét, Clare Llewellyn professzort: "A korai évek étkezési szokásai azért fontosak, mert segítenek kialakítani azokat a szokásokat, amelyek a későbbi gyermekkorban majd felnőttként is megmaradhatnak". Erre utalt az az eredményük is, hogy a sok ipari táplálékkal etetett kicsik jóval nagyobb arányban váltak nagy "ultra-fogyasztóvá" már hétéves korukra is. S ez nem csupán mennyiségi problémának látszik. Míg a kétévesek tányérjára jobbára olyan - egyébkét egészségesnek tartott - ételek kerülnek ebből a termékcsoportból, mint az ízesített joghurtok és a teljes kiőrlésű reggeli gabonapelyhek, addig a kicsit idősebbeknél már inkább az édesített termékek, a fehér kenyér, meg a pudingok dominálnak. A kutatók ezt a rászokást a gyermekkori ételek ízlésnevelő hatásával magyarázzák. A fokozott zsír-, cukor-, illetve sótartalmukkal "szuperízletessé" tett ipari termékekével aligha tud versenyezni a természetes, egészségbarát ételek íze a még éppen csak formálódó ízlésű gyerekeknél.
Egy másik angliai kutatás arról közölt adatokat, hogy miként ejti rabul a korai bőséges cukorfogyasztás a gyerekek szervezetét. A szigetországban még a világháború után is sokáig fennmaradt a jegyrendszer, így a cukorhoz való hozzáférés korlátozása kitartott 1953 szeptemberéig. A kereskedelmének felszabadítása után aztán már az első évben megduplázódott a britek cukorfogyasztása. Ez az éles váltás kínálta a lehetőséget a kutatóknak arra, hogy összefüggést keressenek az akkoriban születettek korai "cukorterhelése" és a későbbi egészségi állapotuk között. A Science folyóiratban idén októberben megjelent beszámoló szerint azt találták, hogy az 1953 után fogant, illetve született embereknél az évek múltán sokkal többször alakult ki magasvérnyomás, valamint cukorbetegség, mint a "cukor-felszabadítás" előtti generációnál. Hatvanezer, 1951 és 1956 között született ember sorsát vizsgálták, s azt találták, hogy náluk attól függött e két betegség előfordulásának valószínűsége, hogy a fogantatásuktól számított első 1000 napból mennyi esett 1953 szeptembere utánra. Például akik még e fordulópont előtt fogantak, de utána születtek, azoknál 15 százalékkal volt alacsonyabb a diabéteszrizikó, mint azoknál, akik már magzatként is korlátozatlan cukorterhelést kaptak. A magasvérnyomás esetében 5% volt ez a különbség. Azok, akik még a liberalizáció előtt elérték a másféléves kort, jóval védettebbnek bizonyultak, az ő diabéteszrizikójuk 40 százalékkal, a hipertónia-kockázatuk pedig 20 százalékkal bizonyult alacsonyabbnak.
2024. december
WEB/ART/C/2024/XII/01-04v.
( https://link.springer.com/article/10.1007/s00394-024-03496-7 )
( https://www.science.org/doi/10.1126/science.adn5421 )