A tavasz a korábbiaknál több alkalmat kínál a ki- és megmozdulásra, a Kaliforniai Egyetem kutatóinak pedig erős érveik is vannak arra, hogy - miként egykor az esti tévétorna főcímdala is buzdított - "a karosszékből álljanak most fel!" Steve Nguyen és kollégái az idén (2024) februárban az Amerikai Kardiológiai Társaság folyóiratában bemutatott tanulmányukban az ülve töltött idő életpusztító hatását vizsgálták. Arra korábbi kutatások is utaltak, hogy aki sokat ül, az nagyobb eséllyel számíthat rövidebb életre, szív- és érbajokra, valamint diabéteszre is. A friss vizsgálat ennek a hatásnak a mértékét igyekezett pontosabban meghatározni. Ehhez mintegy hatezer idősebb nő napi aktivitását és egészségének alakulását figyelték meg mintegy tíz éven keresztül. Azt találták, hogy akik átlagosan napi 11 óránál többet töltöttek ülve, azok 57 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg, mint azok, akik 9,5 óránál kevesebbet ücsörögtek. Ez az eredmény nagyjából megfelelt a várakozásoknak, ám abban, hogy a sok ülés miatti hátrányt ki lehet-e egyenlíteni (a felállás utáni) fokozott fizikai aktivitással, már a kutatók között sincs egyetértés. A kaliforniai szakemberek - ahogy a Science Alert idézte - az találták, hogy "a korai halál kockázata még nagyobb mennyiségű testmozgás mellett is fennállt". Ez egyébként egybevágott egy 2019-es áttekintő tanulmánnyal, amelyben P. Dániel Bailey és munkatársai arra jutottak, hogy a hosszabb ülésidő úgy növeli a diabétesz és a szív-érrendszeri betegségek valószínűségét, hogy azt a több fizikai aktivitás sem tudja közömbösíteni.

Ezzel szemben a Sydney-i Egyetem kutatói arról számoltak be idén márciusban az intézmény honlapján, hogy kutatásuk szerint a mozgásnak akkor is van számottevő védőhatása, ha valaki egyébként sokat ül napközben. Dr. Matthew Ahmadi és munkatársai mintegy 70 ezer idősebb ember aktivitását és életének alakulását követték. Ők azt találták, hogy napi 9-10 ezer lépés kereken 40 százalékkal csökkenti a korai halálozás rizikóját még az egyébként sokat ücsörgők esetében is. (Ehhez viszonyítási alapnak a résztvevők legkevesebbet mozgó - napi mintegy 2.200-at lépő - öt százalékának esélyeit vették.) Túl ezen azt is kikalkulálták, hogy már a minimumot viszonylag kevéssel meghaladó aktivitásnak is számottevő életmentő hatása lehet: azaz már napi 4.000-4.500 lépéssel is elérhető volt a jelzett egészségnyereség mintegy fele.

Akiknek ennyi ösztönzés sem elég egy kis többletgyalogláshoz, azoknak segíthet a június elejéig tartó „Millió lépés az iskoládért” kampány. A magyarországi Kékkör virtuális bejárására hívó program - a címével ellentétben - nem csak a diákokat ösztönzi a saját erőből megtett kilométerek gyűjtésére, hanem a szüleiket, illetve távolabbi szimpatizánsokat is. Az iskolák sporteszközöket nyerhetnek, a résztvevők pedig a saját életüket javíthatják. Ahogy az idősebbek gyaloglóklubjait invitálva írják a szervezők a rendszeres mozgás előnyeiről: "boldogságot és elégedettséget okoz, növeli az önbizalmunkat és az önbecsülésünket, valamint javítja az életminőségünket". (A csatlakozás módjáról itt tudhatnak meg többet.)

A már idézett Science Alert az üléssel töltött idő okozta ártalmak csökkentésére más módszereket is ajánlj. Az irodai dolgozóknak például azt, hogy az alacsony munkaasztalok helyett használjanak inkább álláshoz szabott írópultokat. Azt viszont mindenkinek ajánlják, hogy minden lehető alkalommal szakítsák meg a folyamatos ücsörgésüket - remek alkalom erre akár egy telefonhívás, akár a tévében a reklámszünetek -, s álljanak fel, sétáljanak vagy akár toporogjanak néhány percet. Ha erre sem lenne módjuk, legalább a felsőtestüket mozgassák meg! Indoklásként idéznek egy 2020-as brit kutatást is, amelyben tolószékbe kényszerült emberek esetében mutatták ki, hogy ha minden 20 percben csak 2 percig közepesen intenzív kargyakorlatokat végeznek, már az is érzékelhetően fékezi a vércukorszintjük kóros emelkedését.

_{( https://www.ahajournals.org/doi/10.1161/JAHA.123.031156 )
( https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0749379719302090?via%3Dihub )
( https://www.sydney.edu.au/news-opinion/news/2024/03/06/around-10-000-steps-a-day-may-counteract-health-risks-of-high-se.html )
( https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/sms.13671 )}

_{WEB/ART/C/2024/IV/01-04v.}