Tavaszi füstirtás

Tavaszi füstirtásImmár több mint három évtizede szentel egy tavaszi napot a WHO annak, hogy világszerte a dohányzás ellen agitáljanak. A megközelítés évről-évre változik. 2022-ben például azzal érvelnek, hogy a dohánytermékek nem csak annak ártanak, aki szívja azokat, hanem a termelésüktől a megsemmisülésükig folyamatosan terhelik-szennyezik a környezetet is. Bár az igen kétséges, hogy ez a szempont majd jobban aggasztja-e a fogyasztókat, mint a közvetlen és személyes egészségügyi kockázatok. Utóbbiakból ugyanis van elég: a dohányzás növeli egyebek mellett a rák, az asztma, az érelmeszesedés, a diabétesz és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulásának kockázatát. Vannak, akiket különösen is veszélybe sodor, ilyenek például a cukorbetegek.

Néhány éve a Circulation című szakfolyóiratban jelent meg az a tanulmány, amely több tucat korábbi vizsgálat eredményét összegezve értékelte a dohányzás különös hatását a diabéteszesekre. Abban azt találták, hogy 55%-kal magasabb volt halálozás a dohányzó cukorbetegek között. Azok csoportjában, akik bár korábban füstöltek, de időközben leszoktak jóval kevesebb volt a többlethalálozás a soha nem dohányzókhoz képest, csupán 19%. Erős egyszerűsítéssel: ez az az esélyjavulás, amit meg lehet nyerni azzal, ha egy cukorbeteg leteszi a cigarettát.

Ám az érintettek egy részénekez nem sikerül. Hankó Balázs Zoltánnak a saját doktori értekezéséhez (A gyógyszerészi gondozás lehetőségei Magyarországon, 2-es típusú cukorbetegek esetében) készült kutatásából tudjuk: a diabéteszesek kereken ötöde aktív dohányos maradt a diagnózis közlése után is.

Bár azt aligha gondolhatjuk, hogy a Dohányzásmentes Világnap idei üzenete ebben komoly fordulatot hozhatna, de az időpont - május 31. - igencsak alkalmasnak látszik egy próbálkozásra. A következő hetekben-hónapokban több lesz a fény, jobb lesz odakint, sokan mennek szabadságra, de legalább is lazábban szervezhetik a napi feladataikat, s ezek sokat enyhíthetnek a leszokás terhein. Aki ilyenkor belevág, az őszre, mire újra indul a "robot", már túl lehet az elvonás legtöbb kellemetlen hatásán. A 2009-ben kiadott "A dohányzás leszokás támogatásának szakmai irányelve" tartalmazott egy kis táblázatot arról, hogy a nikotinelvonás egyes tünetei meddig tarthatnak, s az esetek mekkora részében kell velük számolni:

Tünet Időtartam Gyakoriság
Irritábilitás, ingerlékenység < 4 hét 50 %
Deprimált hangulat, lehangoltság < 4 hét 60 %
Pszichomotoros nyugtalanság < 4 hét 60 %
A koncentráció zavara < 2 hét 60 %
Az étvágy fokozódása > 10 hét 70 %
Alvászavar < 1 hét 25 %
Sóvárgás > 2 hét 70 %
Bradikardia (alacsony pulzus) > 10 hét 80 %
Obstipáció (székrekedés) > 4 hét 17 %

Ahogy ebből is látszik, egy nyár elég lehet a legtöbb nehézség leküzdésére. Ám van egy gyakran emlegetett kivétel, amitől sokan félnek is: a megnövekedett étvágy hosszú ideig okozhat gondot, különösen, ha súlygyarapodással is jár. 2018-ban az OTSZ Online is idézte azt az amerikai tanulmányt, amelyben Yang Hu és munkatársai kimutatták: a dohányzásról leszokók körében - átmenetileg - gyakoribbá válik a diabétesz kialakulása. Ám ez nem egy elháríthatatlan, sorsszerű összefüggés! Egyrészt a kockázat növekedése arányosnak mutatkozott a felszedett túlsúllyal, másrészt azoknál, akik nem híztak, nem is nőtt ez a rizikó. Azaz a leszokásnak ez a "mellékhatása" is kezelhető. A jó súlykontrollt megalapozó étkezési és mozgás-rutin kialakításához ugyancsak szerencsés időszak a nyár. Persze ez ősszel-télen sem lehetetlen, csak akkor elméletileg nehezebb.