Súlyban a teher

Karácsony a leghedonistább ünnepünk. Nem csoda, hogy előtte rendszerint a mértéktartásra intő figyelmeztetések sokasodnak, után a pedig a túlsúlytól szabadulni akarókat segítő tanácsok. Okos érvelés bőven van mindkettőhöz: legalább egy tucatnyi súlyos betegség elkerülésében segít, ha sikerül fittnek maradni, vagy legalább valamelyest javítani a romló formán.

Egy ezt bizonyító friss kutatásról november [2020] közepén számolt be az MTI. Az úgynevezett Norfolki Cukorbetegség-megelőzési Tanulmányban 1100 prediabéteszes ember sorsát követték 8 éven keresztül. A kontrollcsoportos kutatásban azt vizsgálták, hogy apróbb életmódváltozásokkal mennyire sikerülhet fékezni az anyagcseréjük romlását, s úgy a 2-es típusú diabétesz kialakulását. Az eredményt kifejezetten biztatónak találták, ugyanis már néhány kilogrammos (megtartott) súlycsökkenéssel és a fizikai aktivitás kicsi növelésével is felére sikerült csökkenteniük a betegség kialakulásának kockázatát.

Ám idén vannak ennél frissebb érvek is az egészséges testsúly megtartása, illetve visszaszerzése mellett, s ezeket a új típusú koronavírusnak "köszönhetjük". November végén az egyik internetes portál a rendelkezésre álló hazai adatokat elemezve arra jutott, hogy a statisztikák éppen a legjellemzőbb "alapbetegséget" nem rögzítik a járvány áldozatairól. Az összegzésük azt mutatta, hogy a Covidban elhunytak háromnegyedénél szív- és érrendszeri betegséget, közel kétharmaduknál magasvérnyomást, s negyedüknél cukorbetegséget rögzítettek mint krónikus alapbajt. Az elhízást, mint alapbetegséget csak az esetek mindössze 2,8 százalékában tüntették fel.

Ugyanakkor a lapnak Csilek András infektológus és kollégái arról számoltak be, hogy a Covid-osztályokon rengeteg túlsúlyos embert kezelnek, ám sokuknak csak az egyéb krónikus bajait jegyzik fel "alapbetegségként". A megkérdezett orvosok viszont tapasztalataik alapján az elhízást ítélik a legkomolyabb rizikófaktornak a Covid szempontjából.

Ahogy kiteljesedik a járvány, úgy esik egyre több szó a védőoltásról, alapvetően azzal a reménnyel, hogy az majd elhozza megváltást. Csakhogy a túlsúly ezt - az egyelőre még csak remélt - védelmet is le tudja rontani. Ennek kapcsán gyakran idézik a Nature egy idei októberi cikkét, amelyben Heidi Ledford ezt a problémát járta körül a korábbi tapasztalatok alapján. Abban arra is emlékeztetett, hogy világszerte arra jutottak a különböző tanulmányok, hogy az elhízottak nagyobb valószínűséggel halnak meg a Covid-19 miatt, mint a normál testsúlyúak. Ez igaz volt még akkor is, ha figyelembe vették az olyan tényezőket, mint a cukorbetegség és a magas vérnyomás. Magyarázatként számos lehetséges okot vettek számba. Köztük azt is, amit Gianluca Iacobellis floridai endokrinológus nyomán úgy képzelhetünk, hogy a zsírszövet mint afféle gyűjtőtartály szolgálhatja a vírust. Egy másik szerint - amit Milena Sokolowska immunológustól idéznek - az elhízottak immunrendszere eleve "fáradtabban" startol, s így gyengébb választ ad a fertőzésre. Ő ott arról is beszél, hogy a túlsúly a védőoltással kiváltott immunválaszra is hatással lehet. A cikkben példaként utaltak korábbi - influenza, hepatitis B, illetve veszettség elleni oltásokkal foglalkozó - tanulmányokra. Az említett vakcinák pedig - a soványakhoz képest - csökkent válaszreakciókat mutattak az elhízottaknál.

Hogy mi lesz a helyzet a még csak most fejlesztett és tesztelt Covid-oltásokkal, azt nem tudhatjuk. S az sem biztos, hogy hamar megtudjuk. Mint az említett cikkben is utaltak rá, a most folyó - s erősen sürgetett - próbák nem is látszanak arra alkalmasnak, hogy a túlsúlyosak reakcióiról külön is értékelhető adatokat szolgáltassanak. Ezek összegyűjtéséhez is hosszabb idő kell majd. A testi felesleget viszont addig sem haszontalan apasztani.

2020. december