Visszaszorít a megszorítás

Lehet-e szénhidrátszegény diétával visszaszorítani a 2-es típusú diabéteszt? - ezt a kérdést firtatva vizsgált át közel két tucatnyi korábbi tanulmányt egy nemzetközi kutatócsoport. Eredményeikről [2021] január végén számoltak be a BMJ orvosi folyóiratban. Az értékelésnél olyan klinikai vizsgálatokat vettek figyelembe, amelyeknél alacsony szénhidráttartalmú diéták hatását vetették össze alacsony zsírtartalmú étrendekével diabéteszesek esetében. Azt értékelték, hogy melyik mellett sikerült nagyobb arányban normalizálni (gyógyszerrel vagy a nélkül) a bevont páciensek vércukorértékeit. Ezen felül vizsgálták a legalább 12 hétig folytatott diéták hatását a résztevevők testtömegindexére, illetve vérzsírértékeire is. (A megállapítások szempontjából alacsonynak tekintették a szénhidrátfogyasztást, ha az kevesebb volt napi 130 grammnál, illetve ha a részaránya nem haladta meg a 2000 kilokalóriás napi energiabevitel 26%-át.)

Visszaszorít a megszorításEbben az összevetésben a szénhidrát-megszorítás messze jobban szerepelt, mint a zsírlimit. A 6 hónapos követés alapján az látszott, hogy az előbbi mellett közel kétszer akkora arányban sikerült visszaszorítani a páciensek diabéteszét, mint az utóbbival. De nem csak az éhomi vércukor, illetve a HbA1c értékeik normalizálása volt sikeresebb a szénhidrát-megszorítás mellett. Azon felül jobban fogytak, illetve javultak a vérzsírértékeik, és az inzulinérzékenységük is. Ám ezek a kontroll-étrenddel szembeni előnyök nem bizonyultak időtlennek: a követés 12. hónapjára erőteljesen csökkentek. A szerzők ezt is figyelembe véve azt szűrték le - mint a tanulmányról beszámoló OTSZonline is idézte -, hogy e diéta rövidebb távú alkalmazását megfontolásra ajánlják a diabéteszesekkel foglalkozó orvosoknak.

Ez az eredmény azokra rímel, akik a szénhidrát-megszorítást hatásosnak tartják rövid távra fogyáshoz, vérnyomás mérsékléshez, de hosszabb távra tekintve már inkább a veszélyeit hangsúlyozzák. 2018-ban Maciej Banach professzor a Lodzi Orvosi Egyetem kutatását ismertetve beszélt arról egy kardiológus kongresszuson, hogy a szénhidrátszegény étkezés hosszabb távon növeli a halálozási kockázatot. Ezt a következményt a szív-érrendszeri bajok és egyes rákok gyakoribb előfordulásával magyarázta.

Ugyanabban az évben a The Lancet ismertette Sara B. Seidelmann és munkatársai tanulmányát, akik összefüggést kerestek a szénhidrátfogyasztás és a várható élettartam között. Ők úgy találták, hogy van egy ideális középérték: ha a napi energiafogyasztás 50-55 százalékát adják a szénhidrátok, az kecsegtet a leghosszabb élettel. Ám, ha az annál sokkal több (>70%), vagy sokkal kevesebb (<40%), az egyaránt növeli a korai halálozás rizikóját. Azaz, kisebb "csodákat" lehet várni egy-egy néhány hónapos szigorúbb szénhidrátkerüléstől, de életvitelt arra alapozni eléggé kockázatos.

(https://www.bmj.com/content/372/bmj.m4743)
(https://www.thelancet.com/journals/lanpub/article/PIIS2468-2667(18)30135-X/fulltext)
(https://www.escardio.org/The-ESC/Press-Office/Press-releases/Low-carbohydrate-diets-are-unsafe-and-should-be-avoided)