Mitől mozog, aki nem ül?

A járványidőszak bénultsága után most újraéledhetnek korábban népszerű nagy sportprogramok is. Ilyen volt például május végén a "Botra fel!", a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének nordic walking sétája. S ilyen lesz június 17-én Budapest legnagyobb ingyenes szabadidősport-rendezvénye, a "Mozgás Éjszakája" is. (Ezen 25 sportággal várják a résztvevőket, bővebbet itt találnak a programról.

A nyár arra is jó, hogy ki-ki kiszakadjon a napi rutinjából, s próbálgasson egy kicsit fizikailag is aktívabb életet. Ha szerencséje van, rászokik, s úgy is marad. Különösen sokat nyerhetnek a gyerekek egy sportosan eltöltött vakációval, aminek a hatása a felnőttkori egészségükre, de akár egész életükre is kitarthat.

Mitől mozog, aki nem ül?Erre utalt az a hazai kutatás is, amelynek eredményeiről Neulinger Ágnes számolt be, még 2008-ban a Vezetéstudomány című folyóiratban. Akkor azt vizsgálták, hogy mi motiválja a szabadidő-sportolókat, hogyan lehetne ezt az "egészségvédő szokást" jobban elterjeszteni? Végül arra jutottak, hogy e tekintetben a legtöbb dolog már eldől a tinédzser kor közepére-végére. A felnőttként rendszeresen sportolók 53%-a már 15 éves kora előtt elkezdte a módszeres mozgást. Bár e tekintetben van egy kis különbség a nemek között: a nők hajlamosabbak később korrigálni, míg a férfiak inkább maradnak a gyerekkorukban megszokott ritmusnál. Azok aránya, akik felnőtt fejjel kezdtek el sportolni a nők között két és félszer akkora, mint a férfiaknál. Ezt némileg magyarázza, hogy a motivációjuk is részben eltérő: másért szeretik a rendszeres mozgást. Míg a nők számára az inkább eszköz valami cél eléréséhez, addig a férfiak inkább élvezik magát a tevékenységet.

A jó erőnlét megszerzése, megtartása mindkét nemnél az egyik legfontosabb motivációja a sportolásnak, ám vannak igen eltérően értékelt okok is. A testsúly-kontroll a nők 86 százalékánál szempont, míg a férfiaknak csak 64 százalékánál. Hasonló a helyzet a stresszlevezetéssel, ott 66% vs. 60% a két nem arány. Ezekkel szemben más okok inkább a férfiakat mozgatják meg: "a jó társaság" 82%-ukat (a nőknél ez csak 49%), a barátok példája 65%-ukat (vs. 46%), a versengés lehetősége 40%-ukat (vs. 20%).

A kutatás más szempontból is kimutatta, hogy le lehet késni a gyerekek későbbi amatőrsport-pályára állítását. Azt találták, hogy 15-17 éves korban még erős a szülők biztatásának hatása, aztán ezt a szerepet egyre inkább átveszik a barátok. Mondhatnánk úgy is, hogy akit a szülői ösztönzés eljuttatott a tinédzser korára egy fizikailag aktív baráti társaságba, azt aztán már ők viszik tovább a jó pályán. Egyébként a jó társaság motiváló ereje később, az életkor növekedésével lassan csökken: míg a 15-17 évesek 82%-a számára ez motiváló erő, addig a 18-29 éveseknél 73%-nak, a 30-39 éveseknél 72%-nak fontos, 60 felett pedig már csak 13%-nak.

A gyerekek dinamizálása nem csak Magyarországon állítja nehéz feladat elé a családokat. Az USA Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának (CDC) honlapja a javaslatok egész csokrával igyekszik segíteni a szülőket abban, hogy növeljék a kicsik mindennapi fizikai aktivitását. Ajánlásaik legtöbbje a világon bárhol működhet. Például a magyar szülők is találva érezhetik magukat, ha azt olvassák: "Ne feledjék, hogy a gyerekek utánozzák a felnőtteket!". Vagyis a leghatékonyabb, ha a saját rutinjaikba is több fizikai tevékenységet illesztenek be, s így ösztönzik a gyerekeket a csatlakozásra. A családi séták, közös játékok is olyan örömmozgást kínálhatnak, ami "beszippanthatja" a kicsiket. De házon kívül is számos lehetőséget teremthetnek arra, hogy a gyerekek találkozzanak a jóleső mozgással, s annak minél több formáját tapasztalhassák meg. Ezért javasolják, hogy vigyék őket nyilvános parkokba, közösségi sportpályákra, s keressék azokat a lehetőségeket, melyekkel számukra új mozgásformákat is kipróbálhatnak. S amikor játékot vesznek, vagy nyári programot szerveznek a kicsiknek, azt is mérlegeljék: valóban segítik-e azzal azt, hogy a gyerekeik minél kevesebb időt töltsenek ülve?

(http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/920/1/vt_2008n10p23.pdf)