Sahagunban töltött éjszaka után, a reggeli "ceremóniát" követően ismét útra keltem. Arra gondoltam, hogy mielőtt elhagyom a várost, betérek egy bárba és megiszom a reggeli kávémat. Szeretem a kávét, nem csak a hatása, hanem az íze, illata és maga a kávézás adta élmény miatt is. Az első utamba kerülő bárba be is tértem.

Alig vártam már, hogy Leonba érjek. Talán egy kis kárpótlásként az elmaradt burgosi Fiesta miatt. Leon a soron következő nagyváros a Caminon. Magában hordozva a nagyváros adta minden jó és rossz élményét.

Leonban töltött éjszaka után valahogy nagyon nehezen fogytak a kilométerek. Napok óta nem tudtam kipihenni magam és már egy ideje azt veszem észre, hogy egyre több idő kell szervezetemnek a regenerálódáshoz. Délután 3 órakor értem el azt a kis falut, ahol az általam kinézett albergue volt. Nem nagyon tetszett a hely, gondoltam tovább megyek a következő település úgy is már csak 3 km. Átértem a falucska másik felére és végem lett.

Ez a kisváros a környék vallási "fellegvára". Szerintem az egy négyzetkilométerre eső templomok és vallási intézmények aránya itt a legnagyobb. A szállásom is a templom mellett volt, ahol megérkezésem után közölték is velem, hogy a mise este 8-kor kezdődik. Mivel vasárnap volt - és attól félve, hogy itt megkövezik azt, aki vasárnap nem megy templomba (nem is) - én sem hagyhattam ki az esti misét.