Még az ötödik napon, Viana előtt egy kis településre értem. Nem tudom, hogy miért de nem az út melletti legközelebbi bárba mentem be, hanem egy mellékutcába fordultam. Gyakran térek le a kijelölt útról, szeretek egy kicsit kalandozni, mást is felfedezni, nem csak azt, amit a Camino nyújt a zarándokok számára.

Az út során nagyon sok párt lát az ember. Különböző korú házaspárok vagy barát barátnővel. De a párok kapcsán azt lehet megfigyelni, hogy egy darabig együtt tartanak és aztán mindenki átvált és megy a saját tempójában.

Santo Doningot elhagyva egy picit ellaposodtak az élmények, ahogy az út is egy kicsit egyhangúvá vált. Egy szakaszon egy forgalmas autóút mellett haladt a Camino, tűzött a nap, nem nagyon volt látnivaló, olyan részhez értem, amit gyorsan magam mögött szerettem volna hagyni.

San Juan De Ortega egy nagyon pici falucska, egy templom, egy albergue, egy bár és néhány ház volt csupán. Miután lepakoltam a szálláson, valami ennivaló után néztem, de bolt nem volt, zarándokmenüt nem akartam. Eszembe jutott, hogy korábban vettem egy babkonzervet és még volt egy kis kenyerem előző napról.