Lélek-tréning

A kezeletlen szorongás is lehet az oka annak, ha valakinél nem sikerül normalizálni a vércukorszintet. Erre hívták fel a figyelmet a közelmúltban dr. Hargittay Csenge és szerzőtársai az Orvosi Hetilapban. Cikkükben a két, gyakran együtt is előforduló betegség, a szorongás és a 2-es típusú diabétesz összetett kapcsolatát igyekeztek áttekinteni.

Lélek-tréningA korábbi vizsgálatok arra utalnak, hogy e kapcsolat minden bizonnyal kétirányú. Azaz, az olyan kórképek, mint a pánikbetegség, az általános szorongás, az egyes fóbiák, a kényszerbetegség vagy éppen a poszttraumás stressz önmagukban is növelik a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. S megfordítva: a diabétesz is lehet forrása a kóros félelemnek.

Az előző hatásra több magyarázat is kínálkozik. Így például az, hogy a lelki biztonság megingása kedvez az olyan szokásoknak, mint a dohányzás, túlevés, mértéktelen alkoholfogyasztás, melyek a diabétesz jól ismert rizikótényezői. Míg más elméletek inkább azt emelik ki, hogy a stressz olyan fiziológiai folyamatokat is elindít a szervezetben, amelyek közvetlenül emelik a vércukorszintet, illetve növelik az inzulinrezisztenciát.

Ellentétes irányban viszont nem a közvetlen biológiai hatások dominálják a két betegség kapcsolatát. Inkább a diabétesz diagnózisával való szembesülés, illetve a betegség napi menedzselésének nehézségei (a diéta betartása, a dohányzásról való lemondás, az inzulinkezelés, a szövődményektől való félelem, stb.) lehetnek a szorongás forrásai. Erre bizonyítékként idéznek egy 2016-ban megjelent tanulmányt is. Abban azt mutatták ki, hogy a diagnosztizált diabéteszesek között számottevően több a szorongó, mint az átlagos népességben. Viszont abban a csoportban, ahol ugyancsak cukrosok voltak, de a betegségüket még nem állapították meg, nem mutatkozott nagyobbnak a szorongással küzdők aránya. Vagyis úgy tűnik, hogy a betegség felismerése, majd a megkezdett terápia növeli a szorongás rizikóját, aminek kialakulása viszont határozottan rontja a terápia sikerének az esélyeit. Ezért javasolják azt a szerzők, hogy az orvosok, ne csak a depresszióra, hanem a szorongásos kórképekre is szűrjék a cukorbetegeket, s kezeljék az ilyen jellegű panaszaikat is.

Persze akkor is figyelmet érdemel a szorongás mérséklése, ha annak oka nem maga a krónikus betegség. Ilyenek lehetnek például a köröttünk hullámzó koronavírus-járványból fakadó tünetek. Azt már régebb óta tudjuk, hogy a fertőzés átvészelése sem feltétlenül jelent teljes gyógyulást. Az úgynevezett poszt-COVID-szindróma számos visszamaradó panaszt jelöl, melyek között gyakran szerepel nehézlégzés, szabálytalan szívverés, nehezen múló hasmenés, fáradékonyság stb. Ám, ahogy a Semmelweis Egyetem honlapján idézik dr. Purebl György egyetemi tanártól: "A betegség után változatos idegrendszeri vagy mentális tünetek is jelentkezhetnek, úgy mint az újrafertőződéstől való szorongás, pánikroham, alvászavar, rémálom, az örömérzés elvesztése."

Abból az alkalomból szólaltatták meg a Magatartástudományi Intézet vezetőjét, hogy összeállítottak három "önsegítő füzetet", melyeket így ajánlanak: "A kiadványokból az érintettek megtudhatják, hogyan küzdjenek meg a poszt-COVID-szindróma mentális tüneteivel, kitől és mikor kérhetnek segítséget, milyen technikákat, önsegítő módszereket alkalmazhatnak saját magukon, és milyen egyszerű eszközökkel segíthetik például az alvás javítását vagy a biológiai ritmus helyreállítását." Az egyik füzet kifejezetten a fertőzés után visszamaradó pszichológiai terhek enyhítésével foglalkozik, a másik kettő pedig a járványhoz kapcsolódó gyász, illetve az egyéb veszteségek feldolgozását igyekszik segíteni. Mindhárom ingyenesen letölthető innen.