Legyen a szíve barátja!

A diabétesz és a szívelégtelenség kapcsolatával foglalkozó új kutatási eredményeket ismertetett idén [2022] júliusban az Orvostovábbképző Szemle online kiadása. Régi tudásunk, hogy a cukorbetegség egyik lehetséges, s olykor végzetes szövődménye a szívelégtelenség. Ilyen állapotról akkor beszélünk, amikor a szív már nem képes ellátni a pumpa funkcióját, s így az egyes szervekhez nem jut el elegendő tápanyag, illetve oxigén. Ám ez a végállapot korántsem csak a diabéteszeseket fenyegeti, szinte minden szív-érrendszeri kór - kezdve a magas vérnyomással - növeli annak rizikóját, hogy kialakul ez a betegség. Úgy becsülik, hogy a 65 év felettiek mintegy tizedét érinti a szívelégtelenség, a különbség csak abban van, hogy melyik fázisban tartanak, s milyen gyorsan romlik az állapotuk. Az említett tanulmány - melyet eredetileg a Journal of the American College of Cardiology közölt, éppen e folyamatról hozott új ismereteket.

Legyen a szíve barátja!A szívelégtelenség egy meglehetősen sunyi betegség, a korai fázisaiban rendszerint nem jár semmilyen érzékelhető tünettel. Ugyanis a szervezet képes lehet ellensúlyozni a pumpa gyengülését: növelheti a szívfrekvenciát, vízvisszatartással a keringetett vér mennyiségét, az izmok megnyúlásával pedig az összehúzódások erejét. Ám ezek a reakciók csak időlegesen eredményesek, s aztán már inkább csak rontanak a keringési rendszer állapotán. Például azért, mert ezek következtében egy idő után már deformálódik a szív, megvastagodnak az izmai, a kamrafalak, amitől aztán még gyengébb lesz a pumpa.

Justin B. Echouffo-Tcheugui és kutatótársai a betegség négy fázisát különböztették meg. "A"-val azokat az eseteket jelölték, amikor a résztvevőknek még semmilyen tünetük nincs, a szívükön sem látszik elváltozás, viszont valamelyik kockázati csoportba tartoznak. (Például magas a vérnyomásuk, cukorbetegek, elhízottak stb.) A "B"-sek kezdő betegek: ugyan még nincsenek tüneteik, de a szívükön (ultrahanggal) és bizonyos labor-eredményeiken már észrevehető a változás. A "C"-sek, "D"-sek pedig már maguk is érzik a betegség tüneteit. (Ezek lehetnek például fáradékonyság, fulladás, vagy a végtagok vizesedése.)

A kutatás azt vizsgálta, hogy az évek során min múlik, illetve hogyan lassítható-akadályozható az A-B, illetve a C-D fázisok közötti átmenet. Ennek során azt találták, hogy a nyilvánvaló szívelégtelenség kialakulását gyorsítja a cukorbetegség, különösen, ha az rosszul gondozott (HbA1C ≥7%). A diabétesznek ez a negatív hatása erősebbnek bizonyult azoknál, akiknél már valamelyest romlott a pumpafunkció. Így - ha a nem cukorbeteg A-sok esélyeihez viszonyítunk - a diabéteszes A-soknál 1,6-szeres, míg a B-seknél 5,3-szeres szívelégtelenség-rizikót mutattak ki a vizsgált időszakban. Ha pedig csak a rosszul kontrollált diabosok eredményeire tekintünk: ők 7,6-szeres rizikót viselnek ugyanebben az összevetésben. Mindez arra hívja fel a figyelmet a kutatók szerint, hogy a szívelégtelenség prevencióját minél korábban kell elkezdeni a diabéteszeseknél, illetve e szempontból is döntő az alapbetegségük hatásos kezelése.

A szívet védő életmódgyógyszerek közül rendszerint az elsők között emlegetik a sófogyasztás (azaz a nátriumbevitel) csökkentését. Aminek nehézsége, hogy a nyugati társadalmakban az emberek nátriumfogyasztásának nagy része "megfoghatatlan", mivel mintegy 70%-a eleve benne van a készételekben, konyhai nyersanyagokban. Ám egy friss kutatás most azt látszik bizonyítani, hogy még az így fennmaradó szabadság, s egy apró mozdulat is sokat számít e téren. Lu Qi, a Tulane Egyetem professzora és munkatársai - ahogy az European Heart Journal beszámolt róla - az asztali sózási szokásokat vizsgálták mintegy félmillió embernél. S azt találták, hogy akik mindig megsózzák az eléjük tett ételt, azoknál 28%-kal nagyobb az idő előtti halálozás kockázata (a sosem, vagy csak ritkán utóízesítőkéhez képest). Vagy másképp: az 50 éves korukban reflexből sózó férfiak 2,3 évvel, míg a nők 1,5 évvel rövidebb életre számíthatnak.

(https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S073510972204743X)
(https://academic.oup.com/eurheartj/advance-article/doi/10.1093/eurheartj/ehac208/6623278)