Konyhai kórokozás

Felvázolta a rossz táplálkozás világtérképét minap a The Lancet tudományos folyóirat. A Washingtoni Egyetem Egészségstatisztikai Intézetének vezetője által jegyzett tanulmány azt vizsgálta, hogy hol mennyi élet, illetve életév veszik el "étrendi visszaélések" miatt. Christopher Murray úgy számol, hogy 2017-ben a felnőttek halálozásának mintegy ötödét a táplálkozásukból fakadó betegségek okozták. Közöttük elsőként a szív- és érrendszeri bajok, mögöttük a daganatos betegségek, valamint a harmadik legnagyobb gyilkos, a 2-es típusú diabétesz.

Ha azt vizsgáljuk, hogy minőségi életévben számolva hol mekkora a veszteség - mondjuk százezer polgáronként -, akkor azt látjuk, hogy szinte minden kontinensen vannak kitűnően teljesítő országok. Ázsiában ilyen Japán és Dél-Korea. A magukban szinte egész kontinenst adó ausztrálok is nagyon "jól esznek". Európában kiemelkedik a mezőnyből Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Svájc, de a prémiumkategóriába még beleférnek mások mellett Portugália és a Skandináv-félsziget országai is. Ezt a minőséget Amerikában csak két ország: északon Kanada, délen pedig Peru éri el. Afrikában pedig egy sem: a legjobb Nigéria is csak közelíti ezt az eredményt.

A lakóikat legrosszabbul tápláló országok legnagyobb tömbje lényegében a volt Szovjetunió utódállamait fedi le. A különbségeket érzékeltetheti, hogy ebben a kategóriában mintegy háromszor annyi életet és életévet veszítenek el az egészségtelen táplálkozás miatt, mint például Kanadában vagy Portugáliában.

E térkép szerint Magyarország a középmezőnybe, ám annak inkább a veszélyeztetettebb felébe tartozik. Közép-Európán belül is felismerhető egy azt ketté osztó kategóriahatár. Míg a lengyelek, a csehek és horvátok a betegségstatisztikáik szerint jobban esznek, addig a magyar konyhai kórokozás az övékénél nagyobb, s inkább a szlovák, román, bosnyák helyzethez hasonló.

„Miközben a só, a cukor és a zsírok kerültek az elmúlt 20 évben az egészségpolitikai viták középpontjába - idézi az MTI a tanulmányt összegző kutatót -, eredményeink arra utalnak, hogy a legjelentősebb, egészséget befolyásoló rizikófaktorok a túlzott sófogyasztás, valamint az olyan egészséges élelmiszerek fogyasztásának hiánya, mint a teljes kiőrlésű termékek, zöldségek és magvak.”

A magyar lakosság pedig különösen rosszul áll a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztással, derült ki egy ugyancsak frissen, 2019 áprilisában publikált Eurostat felmérésből. Nem hogy az egészségmegőrzéshez javasolt napi 5 adag (mintegy 40 dkg) zöldség-gyümölcs nem fogy el a többségnél, de még csak nem is kerül minden nap ilyesmi a tányérjukra. Zöldséget a megkérdezetteknek csupán 40, gyümölcsöt pedig mindössze 30 százaléka eszik minden nap. Ezzel Magyarország az előbbit tekintve hátulról a negyedik, az utóbbit illetően pedig utolsó az uniós államok sorában. Csak a különbségek érzékeléséhez: Olaszországnál ezek az arányok 85, illetve 80%, Portugáliánál 81 és 78%. De, hogy ne csak napos országokat nézzünk: Svédországnál 61 és 72%, Finnországnál 54 és 67% a mindennapi zöldség-, illetve gyümölcs-fogyasztók aránya. Nem csoda, hogy e példaként hozott országok mind sokkal jobban állnak az egészséges életévek megmentésében is.

A 24.hu elővette az Eurostat egy három évvel korábbi felmérését, s abban azt látta, hogy a mostani adatok nem csupán riasztóan kedvezőtlenek, hanem még a helyzet romlására is utalnak. 2014-ben ugyanis még jóval többen, a megkérdezett magyaroknak a 67%-a mondta, hogy naponta fogyaszt zöldséget, gyümölcsöt. A KSH adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy 2010 és 2017 között minden társadalmi csoportban nőtt a zöldfélék összfogyasztása. Ám az anyagi helyzetből fakadó különbségek nagyon is jelentősek. Míg a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe tartozóknál egy embernek évi 30 kilogramm gyümölcs jut az asztalára, addig a legjobban keresők tizedében ez 70 kilogramm. A zöldségeknél ugyanígy eltérő, 70 illetve 89 kilogramm az egy főre jutó évi fogyasztás.

A WHO által az egészségmegőrzéshez ajánlott napi mintegy 40 dkg zöldség-gyümölcs fejenként kereken évi 150 kilogrammos fogyasztást jelentene. Ám láttuk, nálunk a legszegényebb tizednél ebből csak 100 kg teljesül, s a leggazdagabbaknál is csak a minimálisan ajánlottnál alig több, 159 kg fogy.

A fogyasztás országos átlaga 2017-ben 131 kg volt (49 kg gyümölcs + 82 kg zöldség), ami mintegy 20 százalékos deficitet mutat az ajánlotthoz képest. Ez az, ami megmutatkozik majd az egészséges életévek elvesztésében is. De addig még lehet barátkozni új zöldségekkel, receptekkel, étkezési szokásokkal. Május ideális hónap erre, most kezdenek megtelni friss helyi áruval a piacok.

2019. május

bottom-right-corner
Kérdése van? Hívja ingyenes zöldszámunkat
munkanapokon, 8:30-16:30 között!

06-80-200-694

Az Accu-Chek Active, Performa, Instant, Softclix eszközök és tesztcsíkok gyógyászati segédeszközök.
Az Accu-Chek Smart Pix leolvasó készülék információ technológiai eszköz.
Az Accu-Chek Connect orvostechnikai eszköz.
A Bio-Króm-DIA 60x tabletta étrend-kiegészítő.
A Bluetooth® szómegjelölés és logók a Bluetooth SIG, Inc. tulajdonában álló bejegyzett védjegyek, és a Roche által történő használatuk engedély alapján történik.

E honlapon olyan termékinformációk találhatók, amelyek széles közönségnek szólnak; előfordulhat, hogy ezek a termékinformációk vagy részletes leírások Magyarországon kívül másként nem hozzáférhetőek, illetve nem érvényesek. Kérjük, vegye figyelembe, hogy semmiféle felelősséget nem vállalunk azért, hogy Ön esetleg olyan információhoz jut, amely nincs összhangban a Magyarországon kívül érvényes jogi eljárásokkal, szabályozással vagy gyakorlattal.

Töltse le még ma a DKP applikációt az App Store-ból vagy a Google Play Áruházból!

a kockázatokról olvassa el a használati Útmutatót,
vagy kérdezze meg kezelőorvosát!