Jóság a fenyő alatt

Ilyentájt már egymást érik a jótékonysági felhívások, ami nagy segítség azoknak is, akik önmaguk számára keresnek ajándékot karácsonyra. Jó embernek lenni jó érzés. S ennek átéléséhez egy kisebb átutalás, egy adománycsomag összeállítása vagy akár egy véradás is hozzásegíthet. S ez nem is pusztán csak illúzió: az érzés mögött mérhető testi reakciók állnak.

Jóság a fenyő alattJó ideje tudjuk például, hogy az önzetlen viselkedés növeli az oxitocin, a "boldogsághormon" termelését. Annak következményeként pedig enyhülnek a szervezetet terhelő stressz-reakciók. Csökken még a fájdalomérzet is - ezt igazolta Yilu Wang és munkatársainak a PNAS tudományos folyóiratban 2020 januárjában megjelent tanulmánya. Az ő kísérletükben a már említett váradás esetében azt mutatták ki, hogy akik úgy tudják, nagyobb bajban segítenek, azok a tűszúrást is kisebbnek érezték. Az altruizmus még a krónikus fájdalom esetében is csillapítónak bizonyult. Így azok a rákbetegek, akik másokról is gondoskodtak, kevésbé szenvedtek e fájdalomtól, mint a csak önmaguk ellátásával foglalkozó sorstársaik.

Azaz tudományos tényként is állíthatjuk, hogy egy-egy jócselekedet magában hordozza a jutalmát. Egy nagy baj azért van ezzel a haszonnal: csupán átmeneti e hatás. Tavaly (2020) tavasszal számolt be a MedicalXpress két kutató, Armin Falk és Thomas Graeber kísérletéről, amelyben egyetemistákat állítottak döntés elé. Két sorsolás közül kellett választaniuk. A nyeremény az egyik esetében 350 euró volt, amit elutalhattak valamilyen életmentő célra, míg a másikban csupán 100 euró volt a díj, de azt haza is vihették. A döntés után mérték a résztvevők "boldogságszintjét", s a várt eredményt kapták: az altruisták jobban érezték magukat a bőrükben. Csakhogy azt egy hónap múlva is megismételték, s akkor már mást mutatott a mérés. A szerint a megnyert százas az önzőket tette boldogabbá, mivel a jótékonyak jóérzése addigra elenyészett.

Persze az avulékonyságra is van gyógyír: a rendszeres gyakorlás. Sőt, további hasznokat is hoz a jótékonyság, ha szokássá válik. Ezt is érdemes mérlegelni a karácsonyi jócselekedetek kiválasztásakor. Egy esztendeje a bbc.com közölte Marta Zaraska tollából azt az összeállítást, amely a rendszeres jótékonyság számos komolyabb, az egészségre gyakorolt hatását is számba vette. Így azt is, hogy az önkéntes munkát végzőknél alacsonyabb a magas vércukorszint, valamint a gyulladásokkal összefüggő szívbetegségek kockázata. Alacsonyabb náluk a korai halálozás rizikója is, mintegy 24%-kal. Ez utóbbi - mint írja - "egyes tanulmányok szerint körülbelül annyi, mintha naponta legalább hat adag gyümölcsöt és zöldséget ennénk meg".

Az önkéntes munka azért is kézenfekvő öngyógyító-önvédő eszköz, mert nem pénzigényes, s szinte minden készséget képes hasznosítani. Az is elég lehet hozzá, ha valakinek csak ideje van, vagy esetleg képes néhány jó szóra, érdeklődő kérdésre. Aki a maga környezetében nem látja meg rögtön, hogy hol van rá szükség, az például itt találhat lehetőségeket. Különösen szerencsés lehet olyan feladatot választani, amibe a gyerekek vagy unokák is bevonhatók. Hiszen az önkéntesség nem csak örökölhető, hanem tanulható is, sőt az erre szolgáló alkalom is lehet ajándék. S kaphat-e valaki a családjában annál jobbat karácsonyra, mint aminek a hasznait majd egész életében élvezheti?