Időhitel

A múlt év szeptemberében még úgy tűnt, az idei, március 31-i óraátállítás lesz az utolsó. Miután az uniós polgárok szimpátiaszavazása egyértelműen elutálta a "nyári" és "téli" időszámítás váltott használatát, az Európai Bizottság vezetője javasolta a gyors lezárást. Azaz: 2019 márciusának utolsó vasárnapján még egyszer tekerjük előre az órát, s aztán maradjon is mindenki a nyári időszámításnál. E javaslat azonban nem keltett osztatlan lelkesedést a tagállamok kormányaiban. Így ma minden bizonytalan: talán majd 2021-ben lesz a végső átállás, de az is lehet, hogy azután majd minden ország úgy méri az időt, ahogy akarja.

Csak az a biztos, hogy most március végén lesz óraugratás. S ekkor éppen az a fajtája a soros, amelyik jobban megviseli az embereket. A szervezet megszokott ritmusának drasztikus megtörése sosem jó, ám az őszi visszaállítással nyert 1 órányi plusz szabadidő "édes teher". Ezzel szemben tavasszal nehéz azzal megbirkózni, hogy egyszercsak eltűnik egy óra a pihenőidőből. Ez a koncentrációtól az anyagcseréig mindent megzavar. Adatokkal is bizonyítható, hogy a váltás utáni napokban például gyakoribbak a közlekedési konfliktusok, sokasodnak az infarktusos esetek. Vannak, akik látszólag néhány nap alatt alkalmazkodnak az új helyzethez, míg mások biológiai ritmusát hetekre megzavarja egy ilyen drasztikus váltás. A kényszerű koránkelés, a vele járó kialvatlansággal hosszabb távon például akár az egészséges testsúly megtartását is gátolhatja. Így lehet az egyik tipikus forrása az olyan civilizációs betegségeknek mint az elhízás vagy a diabétesz.

Mindezek alapján gondolhatnánk, hogy akkor az európai polgárok a lehető legjobbat tették az óraállítgatás leszavazásával, de a helyzet egy picit bonyolultabb. A demokratikus többség politikai, illetve az ember biológiai igényei nem feltétlenül fedik egymást. Decemberben publikálták a Publicus Intézet hazai közvélemény-kutatását, miszerint a magyarok 78 százaléka ellenzi az évi kétszeri váltást. Ám az is kiderült, hogy a többség (62 százalék) a nyári időszámítást tartaná meg állandóra, míg a folyamatos "téli" - azaz az időzónánknak megfelelő mérés - pártján csak 28 százalék van. Az eredmény nyilván a szép hosszú és világos nyári esték vonzerejét tükrözi, ám lenne ennek árnyoldala is. Ahogy HVG rámutatott, az állandósított nyári időszámítás azt jelentené, hogy december végén, január elején igen későn, fél kilenc körül kelne fel a nap, amikor például a kisgyerekek már régen iskolában ülnek, mások meg már a munkahelyi feladataikkal birkóznak. Az ehhez szükséges vaksötétben kelés egyáltalán nem felel meg annak a biológia igénynek, hogy az ember a nap járását követhesse, hagyják nyugton, ha sötét van, s akkor legyen aktív, ha ezt a napfény is támogatja. (A télinek nevezett időszámítással ugyan könnyebb együttélni a sötét hónapokban, ám azt hazsnálva nyáron kell még alvásidőben, hajnali 4 előtt a nap.) Vagyis aligha az órák ilyen-olyan ugratása az igazi emberbarát megoldás. Több értelme lenne, ha az iskola, illetve a munkakezdés tolódna előre-hátra egy kicsit a hónapok, negyedévek, azaz a természetes fényszolgáltatás változásával. Ez közelítené meg legjobban a természetes állapotot: akkor indul a nap, ha megjön hozzá a Nap is.

Az éjszaka-nappal ritmus apró eltolódásait még jól tudja kezelni az ember. Ezért tűnik a március végi óraátállításhoz is a leghasznosabb tanácsnak az, hogy kezdjenek hozzá 2-3 héttel korábban. Egyszerre csak negyed-fél órával hozzák előbbre a napindítást, az étkezéseket, s a lefekvést is. Így mire eljön a hivatal óraváltás - apránként - túl lesznek már a nehezén.

Egy frissen publikált kutatási eredmény szerint az időzónacsúszások kellemetlen hatását akár utólag is lehet mérsékelni. Az MTI ismertetése szerint három amerikai egyetem közös vizsgálatában S. D. Youngstedt és munkatársai arra jutottak, hogy testmozgással kicsit állítgatható - előre-hátra - az ember belső órája. Ám esetünkben van egy erős gyengesége ennek módszernek. A kora reggeli sportolás elvben előbbre állítja a biológiai órát, s az átállás másnapján ez csökkenthetné is a belső és a külső idő asszinkronját. Csakhogy ehhez éppen akkor kellene plusz perceket találni, amikor amúgy is rövidebb lesz egy órával az emberek reggele. Ez alighanem nehezebb, mint a megelőzés.

2019. március

bottom-right-corner
Kérdése van? Hívja ingyenes zöldszámunkat
munkanapokon, 8:30-16:30 között!

06-80-200-694

Az Accu-Chek Active, Performa, Instant, Softclix eszközök és tesztcsíkok gyógyászati segédeszközök.
Az Accu-Chek Smart Pix leolvasó készülék információ technológiai eszköz.
Az Accu-Chek Connect orvostechnikai eszköz.
A Bio-Króm-DIA 60x tabletta étrend-kiegészítő.
A Bluetooth® szómegjelölés és logók a Bluetooth SIG, Inc. tulajdonában álló bejegyzett védjegyek, és a Roche által történő használatuk engedély alapján történik.

E honlapon olyan termékinformációk találhatók, amelyek széles közönségnek szólnak; előfordulhat, hogy ezek a termékinformációk vagy részletes leírások Magyarországon kívül másként nem hozzáférhetőek, illetve nem érvényesek. Kérjük, vegye figyelembe, hogy semmiféle felelősséget nem vállalunk azért, hogy Ön esetleg olyan információhoz jut, amely nincs összhangban a Magyarországon kívül érvényes jogi eljárásokkal, szabályozással vagy gyakorlattal.

Töltse le még ma a DKP applikációt az App Store-ból vagy a Google Play Áruházból!

a kockázatokról olvassa el a használati Útmutatót,
vagy kérdezze meg kezelőorvosát!