Huszonkilencen minden tízezerből

Már mintegy kétszeresére nőtt a fiatal cukorbetegek száma azóta is, amióta 2007-ben először rendezték meg az Országos Gyermekdiabétesz Napot. A rendezvény ötletgazdája, dr. Szabó László szombathelyi diabetológus máig élő hagyományt teremtett. Az általa választott időpont - a január 11-hez legközelebb eső hétvége - arra emlékeztet, hogy 1922-ben e napon alkalmazták először egy már válságos állapotú cukorbeteg megmentésére az inzulint. A kezelőorvos, Frederick Grant Banting érdemeit utóbb Nobel-díjjal is elismerték, s az akkor 14 éves páciense, Leonard Thompson nevét is őrzi az emlékezet. Magyarországon már a következő évben, 1923-ban alkalmazták az inzulint I. sz. Belklinikán. Az első hazai gyerekpáciens neve nem maradt fenn, róla csak annyi információnk maradt, hogy egy 3 éves kislány volt, s Bálint Rezső professzor páciense.

GyerekdiabéteszAz Országos Gyermekdiabétesz Napról dr. Szabó László egy korábbi cikkében így írt: "A rendezvény célja a cukorbeteg gyermekek és családjuk, sorstársaik és a szakellátás szereplői közötti kapcsolat megerősítése, a tapasztalatok kicserélése, az ismeretek átadása és megújítása, ... felhívni a figyelmet, hogy a cukorbeteg gyermekek ellátásában a társadalom minden rétegének van feladata." S ez a feladat nem csak sokrétű, hanem igen gyorsan növekszik is. Míg 1999-ben - a KSH adatai szerint - minden tízezer magyar gyerek között 11 volt cukorbeteg, addig 2021-ben már 29. Az érintettek döntő többsége még ma is 1-es típusú diabéteszes, ám egyre nő közöttük az életmódfüggő változattal, azaz 2-es típusúval küzdők aránya.

A 18 évesnél fiatalabbak között ma az 1-es típusú, az immunrendszer működési zavarából fakadó diabétesz a leggyakoribb krónikus betegség. Évente 2-300 új esetet regisztrálnak, az érintettek legtöbbje 10-14 éves kamasz, de nő közöttük az óvodások aránya is - hangzott el a tavalyi Országos Gyermekdiabétesz Napon. A semmelweis.hu beszámolója szerint ott Tóth-Heyn Péter, a Bókay Gyermekklinika igazgatóhelyettese arról is beszélt, hogy e betegség okát máig sem sikerült feltárni. Csupán néhány hajlamosító tényezőt sikerült meghatározni, ilyenek lehetnek a családi halmozódás, az egy éves kor alatti tehéntejfogyasztás, valamint egyes vírusfertőzések. A betegségre "általában néhány hete vagy hónapja fennálló tünetek, pl. túlzott, akár napi 4-6 liternyi folyadékfogyasztás, gyakori vizelés, a már szobatiszta gyerek ismételt ágybavizelése, jó étvágy melletti fogyás" hívja fel a figyelmet. Ám igen fontos lenne, hogy a szülők mihamarabb felismerjék a figyelmeztető jeleket, s jól is értelmezzék azokat. Mert mint Tóth-Heyn Péter a rendezvényen is figyelmeztetett: az első tünetek megjelenésétől a súlyos, életveszélyes anyagcsere-kisiklás kialakulásáig eltelő idő lehet nagyon rövid, kisgyermekek esetén akár csupán egyetlen hét is.

Szavaival egybecseng a Szurikáta Alapítvány 2022 októberében indított kampányának jelmondata: "A gyerekek cukorbetegsége nem várhat másnapig!" Ők a szülőket és a pedagógusokat igyekeznek segíteni abban, hogy késedelem nélkül felismerjék, ha egy gyereknek a kezdődő diabétesze miatt van szüksége sürgős segítségre. A "Figyeld a jeleket!" című tájékoztató filmjüket itt találják.