Halálos toplista

2019-ben mindössze 10 betegség volt okolható a halálesetek 55 százalékáért - ez derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb összefoglalójából. A jelentés az utóbbi két évtized folyamatait is jellemezte, így összevetette, hogy mely kórok fenyegették leginkább az emberek életét 2000-ben, illetve 2019-ben. Bár napjaink egészségügyi híreit a járványvédekezés, illetve a Covid-áldozatok számbavétele dominálja, korunkat sokkal inkább a "nem fertőző" betegségek előretörése jellemzi. A sérülések és fertőzések együtt is csak a halálesetek alig 30 százalékáért voltak felelősek 2019-ben, míg a többi valamely krónikus - sokszor az életmódból fakadó - betegség következménye volt. 2000 és 2019 között kihullott a leggyilkosabb kórok top10-es listájáról HIV/AIDS, valamint tuberkulózis, viszont feljutott az élbolyba a demencia és a diabétesz.

Halálos toplista Abban az új évezred sem hozott változást, hogy - a globális adatok szerint - a legtöbb életet az iszkémiás szívbetegségek veszik el, a második hely pedig a sztróké. Húsz év alatt az 5.-ről a 3. helyre jött fel a krónikus tüdőbetegség (COPD), ezzel kicsit hátrébb szorítva az alsó légúti fertőzéseket, illetve a születés-körüli halálozást. A tüdőrák a 6. helyre lépett előre a 9.-ről, míg a hasmenéses betegségek a 6.-ról szorultak hátrébb a 8.-ra. A top10-be újként bekerülő Alzheimer-kór a 7. (húsz éve még a 20. volt!), a diabétesz a 9. (korábban a 12.), a 10. hely pedig a vesebetegségeké.

E két évtized folyamatait még markánsabban jellemzi, ha nem csak a halálozást, hanem az egyes betegségek okozta megrokkanás miatt elveszett egészséges életéveket is számba veszik. Így pedig az látszik, hogy míg a fertőző betegségek már csak feleannyi életidőt vettek el, addig a diabétesznél 80%-kal, a demenciánál közel 100%-kal nőtt ez a veszteség.

Az emberek életkilátásait összegző globális mutatók is jelzik a krónikus bajok térnyerését. Bár a vizsgált idő alatt a várható élettartam 66,8-ról 73,4 évre gyarapodott (+6,6), a várhatóan egészségben töltött idő kevésbé nőtt: 58,3 évről csak 63,7-re (+5,4).

Az ilyen kontinenseket is átfogó átlagok persze gyakran összemossák a különböző adottságú, kultúrájú, jövedelmű területek jellemzőit. E hibára rámutat a WHO-összefoglalója is, amikor az országokat 4 jövedelmi kategóriába sorolva külön-külön is meghatározzák az azokra jellemző 10 leggyilkosabb betegséget.

A legszegényebbeknél a top10-ben többségben vannak a fertőző betegségek. Az emberek legnagyobb valószínűséggel ezek valamelyikébe halnak bele. Annak ellenére is, hogy közülük például a malária, a tbc, a HIV/AIDS, meg a hasmenéses, illetve alsó légúti betegségek ma már jóval kevesebb áldozatot szednek, mint húsz esztendeje. Ugyanakkor a diabétesz itt nem fér be leghalálosabb 10 közé, ezek az országok "még nem eléggé jómódúak" ahhoz.

Az országok "alsó középosztályában" már a krónikus bajok adják a top10 halál-ok felét, melléjük négy fertőző betegség fér oda, továbbá a közúti balesetek. Itt már a szívbetegségek és a sztrók is megelőzi a születéskörnyéki halálozást, s a cukorbetegség is befér az élbolyba. A diabétesz a 15. helyről jött fel a 9.-re, miközben a belőle fakadó halálozás mintegy megduplázódott 2000. óta.

A "felső középosztály" országaiban már csak egyetlen fertőző betegség (az alsó légúti) fér be a leghalálosabb tízesbe. Viszont megjelennek ott olyan erősen életmódfüggő bajok, mint a tüdő-, meg a gyomorrák, valamint a magasvérnyomással kapcsolatos szívbetegségek. A diabétesz is itt jut legelőrébb: a 6. a legfenyegetőbb betegségek között. S 9. helyen az Alzheimer-kór is befér már az élcsapatba.

A legmagasabb jövedelműek top10-e meglehetősen hasonló karakterű mint az előző. A legmarkánsabb különbség köztük az, hogy az "Alzheimer és más demenciák" a leggazdagabb országokban feljönnek a 2. legdominánsabb halál-oknak, közvetlenül az iszkémiás szívbetegségek mögé. A diabétesz náluk egy kicsit hátrébb szorul, csak a 9. a gyilkosok sorában.

Az ezekből a számokból kibomló tendenciáik egy kis jóslást is megengednek. A Covid-vírust - bármekkora felfordulást is okoz ma - hamarosan sikerülhet visszaszorítani, de az "életmód-betegségektől" jóval nehezebb lesz megszabadulnunk.

2021. január

bottom-right-corner
Kérdése van? Hívja ingyenes zöldszámunkat az alábbi napokon!
Hétfő, szerda, péntek: 10:00-15:00 között
06-80-200-694

Az Accu-Chek Active, Performa, Instant, Softclix eszközök és tesztcsíkok gyógyászati segédeszközök.
Az Accu-Chek Smart Pix leolvasó készülék információ technológiai eszköz.
Az Accu-Chek Connect orvostechnikai eszköz.
A Bio-Króm-DIA 60x tabletta étrend-kiegészítő.
A Bluetooth® szómegjelölés és logók a Bluetooth SIG, Inc. tulajdonában álló bejegyzett védjegyek, és a Roche által történő használatuk engedély alapján történik.

E honlapon olyan termékinformációk találhatók, amelyek széles közönségnek szólnak; előfordulhat, hogy ezek a termékinformációk vagy részletes leírások Magyarországon kívül másként nem hozzáférhetőek, illetve nem érvényesek. Kérjük, vegye figyelembe, hogy semmiféle felelősséget nem vállalunk azért, hogy Ön esetleg olyan információhoz jut, amely nincs összhangban a Magyarországon kívül érvényes jogi eljárásokkal, szabályozással vagy gyakorlattal.
BGM/WS/C/2020/01v.

Töltse le még ma a DKP applikációt az App Store-ból vagy a Google Play Áruházból!

a kockázatokról olvassa el a használati Útmutatót,
vagy kérdezze meg kezelőorvosát!