1-esek napja

22 éve, január 11-én Szombathelyen szervezte meg az első Gyermekdiabétesz Napot Szabó László főorvos. Ezzel arra emlékeztetett, hogy 75 évvel korábban e napon kapott elsőként életmentő inzulinkezelést egy cukorbeteg, az akkor 14 éves Leonard Thompson. Azóta a rendezvényt gondjaiba vette a Magyar Diabétesz Társaság - s ha világra szóló még nem is lett e magyar találmány - már több mint tíz éve rendszeresen megszervezik. 2019-ben (január 12-én) tartották meg a fővárosban a Tűzoltó utcai gyermekklinikán az 1-es típusú cukorbetegséggel élő gyerekek, családjaik és a velük foglalkozó szakemberek országos találkozóját.

Mára az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség lett a diabétesz e változata. Itthon az érintettek száma mintegy 3 százalékkal nő évente, s különösen az 5 évesnél fiatalabbak között gyors a baj terjedése.

A kór kialakulásáról már elég sokat, a biztos megelőzéséhez mégis túl keveset tudunk. Abban egyetértés van, hogy erősek a genetikai gyökerei. A hajlam örökölhető, de a betegség kifejlődését rendre valami külső tényező indítja el. Annak hatására indul el az az autoimmun folyamat, amiben a szervezet rátámad a saját inzulintermelő sejtjeire, s végül elpusztítja azokat. (S így teszi függővé a beteg életét a külső inzulinpótlástól.)

Az öröklődésből fakadó esélyekről dr. Körner Anna gyermekdiabetológus azt írja a Szurikáta Alapítvány honlapján, hogy akinek a családjában még nem fordult elő 1-es típusú diabétesz, annál a kockázat nem több, mint 0,7-1,5 ezrelék. Ám az elsőfokú rokonok betegsége nagyságrenddel nagyobb veszélyt jelez. Ahogy a szakember írja, a rizikó:

  • az anya diabétesze esetén 1-4%
  • az apa diabétesze esetén 7-10%
  • mindkét szülő diabétesze esetén több, mint 30%
  • testvér diabétesze esetén 7%
  • ikertestvér diabétesze esetén 36%

A kóros folyamatot esetleg kiprovokáló környezeti tényezőkkel sok kutatás foglalkozott, de azok alapján is kevés dolog állítható teljes bizonyossággal. A jelenleg leginkább elfogadott eredményeket dr. Szalai Csaba egyetemi tanár 2018. szeptemberében a Heim Pál kórház folyóiratában mutatta be.

Számos vírusfertőzést sorolnak a lehetséges kiváltó okok közé. Ezek vagy úgy ártanak, hogy közvetlenül támadják meg a hasnyálmirigy béta-sejtjeit, vagy bizonyos biológiai hasonlóságok okán az immunrendszer ront rá tévedésből az inzulintermelő sejtekre is, amikor felveszi a harcot a külső betolakodókkal. Az emiatt leggyakrabban gyanúsított fertőzők a rubeola, a mumpsz, a rotavírus, a Coxsackie B4 és a citomegalovírus (CMV).

Ám vannak olyan fertőzések, amelyeknek éppen hogy védőhatást tulajdonítanak. Ide sorolják mikobaktériumokat és egyes parazitákat. A bélben lakó baktériumok összetétele, gazdagsága ugyancsak védhet az 1-es diabétesz ellen. Néhány külső tényező éppen ennek megváltoztatásával fejti ki ártó hatását.

A kockázati tényezők egy nagy csokra a csecsemőkori tápláláshoz kötődik. Így vannak vizsgálatok, amelyek a nagyon korai tehéntej-bevezetést, mások a szilárdtáplálás túl késői megkezdését találták kockázatnövelőnek. Különös figyelmet kapott a kutatásokban a gabonaételek alkalmazása, mivel az 1-es diabéteszesek között sok (7 százaléknyi) a cölikáliás. De az derült ki, hogy a késleltetett glutén-bevezetésnek nincs előnye, a 4-6 hónapos korban kezdett gabonás táplálkozás a legszerencsésebb.

Bizonyos szempontból már magzati korban is számít a táplálkozás. A kutatások szerint növeli a kockázatot, ha a terhesség alatt az anya nem eszik naponta zöldséget. A gyerek cukorbetegségét illetően tényező a nő életkora is. Az 5 évvel későbbi szülés 5%-kal növeli a kockázatot.

Számos a környezetből származó méreg is szerepel még a vádlottak listáján. Köztük a nitrátos ivóvíz, egyes élelmiszer-tartósító, illetve rágcsálóirtó szerek, penészgombák a falakról vagy éppen az ételekről, meg mindazok, amiket a szennyezett levegőből beszívhatnak a gyerekek.

Már ennyiből is kitűnhet, hogy jelenleg nincsen biztos védelem az 1-es típusú cukorbaj kialakulása ellen. Ám dr. Szalai Csaba röviden összefoglalta a szülőknek, hogy mi az, amivel jelen tudásunk szerint csökkenthetik gyerekeiknél ezt a veszélyt.

  • Aki gyereket vár, minden nap egyen friss zöldséget, s fogyasszon elegendő D-vitamint.
  • Jó, ha legalább 6 hónapig szoptatja az anyja a gyereket, s az is, ha a szilárd ételek bevezetése 4-6 hónapos kor között történik.
  • Minden korban fontos a gyereknek a kiegyensúlyozott táplálkozás, télen a D-vitamin pótlás is. E mellett szükséges a rendszeres testmozgás, ami a stresszt is csökkenti, mivel az a 1-es típusú diabétesznek is provokáló tényezője.

Szalai Csabának van még egy további tanácsa, ám annak megfogadásához nem csak elhatározás, hanem némi szerencse is kell: "próbáljuk elkerülni, hogy a gyerek ne dohos, penészes lakásban nőjön fel és lehetőleg ne nagy forgalmú és légszennyezett lakóhelyen" - ajánlja.

2019. január

Kérdése van? Hívja ingyenes zöldszámunkat
munkanapokon, 8:00-17:00 között!

06-80-200-694

Az Accu-Chek Active, Performa, Instant, Softclix eszközök és tesztcsíkok gyógyászati segédeszközök.
Az Accu-Chek Smart Pix leolvasó készülék információ technológiai eszköz.
Az Accu-Chek Connect orvostechnikai eszköz.
A Bio-Króm-DIA 60x tabletta étrend-kiegészítő.


E honlapon olyan termékinformációk találhatók, amelyek széles közönségnek szólnak; előfordulhat, hogy ezek a termékinformációk vagy részletes leírások az Ön országában másként nem hozzáférhetőek, illetve nem érvényesek. Kérjük, vegye figyelembe, hogy semmiféle felelősséget nem vállalunk azért, hogy Ön esetleg olyan információhoz jut, amely nincs összhangban az Ön országában érvényes jogi eljárásokkal, szabályozással vagy gyakorlattal.

a kockázatokról olvassa el a használati Útmutatót,
vagy kérdezze meg kezelőorvosát!