1-esek napja

22 éve, január 11-én Szombathelyen szervezte meg az első Gyermekdiabétesz Napot Szabó László főorvos. Ezzel arra emlékeztetett, hogy 75 évvel korábban e napon kapott elsőként életmentő inzulinkezelést egy cukorbeteg, az akkor 14 éves Leonard Thompson. Azóta a rendezvényt gondjaiba vette a Magyar Diabétesz Társaság - s ha világra szóló még nem is lett e magyar találmány - már több mint tíz éve rendszeresen megszervezik. 2019-ben (január 12-én) tartották meg a fővárosban a Tűzoltó utcai gyermekklinikán az 1-es típusú cukorbetegséggel élő gyerekek, családjaik és a velük foglalkozó szakemberek országos találkozóját.

Mára az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség lett a diabétesz e változata. Itthon az érintettek száma mintegy 3 százalékkal nő évente, s különösen az 5 évesnél fiatalabbak között gyors a baj terjedése.

A kór kialakulásáról már elég sokat, a biztos megelőzéséhez mégis túl keveset tudunk. Abban egyetértés van, hogy erősek a genetikai gyökerei. A hajlam örökölhető, de a betegség kifejlődését rendre valami külső tényező indítja el. Annak hatására indul el az az autoimmun folyamat, amiben a szervezet rátámad a saját inzulintermelő sejtjeire, s végül elpusztítja azokat. (S így teszi függővé a beteg életét a külső inzulinpótlástól.)

Az öröklődésből fakadó esélyekről dr. Körner Anna gyermekdiabetológus azt írja a Szurikáta Alapítvány honlapján, hogy akinek a családjában még nem fordult elő 1-es típusú diabétesz, annál a kockázat nem több, mint 0,7-1,5 ezrelék. Ám az elsőfokú rokonok betegsége nagyságrenddel nagyobb veszélyt jelez. Ahogy a szakember írja, a rizikó:

  • az anya diabétesze esetén 1-4%
  • az apa diabétesze esetén 7-10%
  • mindkét szülő diabétesze esetén több, mint 30%
  • testvér diabétesze esetén 7%
  • ikertestvér diabétesze esetén 36%

A kóros folyamatot esetleg kiprovokáló környezeti tényezőkkel sok kutatás foglalkozott, de azok alapján is kevés dolog állítható teljes bizonyossággal. A jelenleg leginkább elfogadott eredményeket dr. Szalai Csaba egyetemi tanár 2018. szeptemberében a Heim Pál kórház folyóiratában mutatta be.

Számos vírusfertőzést sorolnak a lehetséges kiváltó okok közé. Ezek vagy úgy ártanak, hogy közvetlenül támadják meg a hasnyálmirigy béta-sejtjeit, vagy bizonyos biológiai hasonlóságok okán az immunrendszer ront rá tévedésből az inzulintermelő sejtekre is, amikor felveszi a harcot a külső betolakodókkal. Az emiatt leggyakrabban gyanúsított fertőzők a rubeola, a mumpsz, a rotavírus, a Coxsackie B4 és a citomegalovírus (CMV).

Ám vannak olyan fertőzések, amelyeknek éppen hogy védőhatást tulajdonítanak. Ide sorolják mikobaktériumokat és egyes parazitákat. A bélben lakó baktériumok összetétele, gazdagsága ugyancsak védhet az 1-es diabétesz ellen. Néhány külső tényező éppen ennek megváltoztatásával fejti ki ártó hatását.

A kockázati tényezők egy nagy csokra a csecsemőkori tápláláshoz kötődik. Így vannak vizsgálatok, amelyek a nagyon korai tehéntej-bevezetést, mások a szilárdtáplálás túl késői megkezdését találták kockázatnövelőnek. Különös figyelmet kapott a kutatásokban a gabonaételek alkalmazása, mivel az 1-es diabéteszesek között sok (7 százaléknyi) a cölikáliás. De az derült ki, hogy a késleltetett glutén-bevezetésnek nincs előnye, a 4-6 hónapos korban kezdett gabonás táplálkozás a legszerencsésebb.

Bizonyos szempontból már magzati korban is számít a táplálkozás. A kutatások szerint növeli a kockázatot, ha a terhesség alatt az anya nem eszik naponta zöldséget. A gyerek cukorbetegségét illetően tényező a nő életkora is. Az 5 évvel későbbi szülés 5%-kal növeli a kockázatot.

Számos a környezetből származó méreg is szerepel még a vádlottak listáján. Köztük a nitrátos ivóvíz, egyes élelmiszer-tartósító, illetve rágcsálóirtó szerek, penészgombák a falakról vagy éppen az ételekről, meg mindazok, amiket a szennyezett levegőből beszívhatnak a gyerekek.

Már ennyiből is kitűnhet, hogy jelenleg nincsen biztos védelem az 1-es típusú cukorbaj kialakulása ellen. Ám dr. Szalai Csaba röviden összefoglalta a szülőknek, hogy mi az, amivel jelen tudásunk szerint csökkenthetik gyerekeiknél ezt a veszélyt.

  • Aki gyereket vár, minden nap egyen friss zöldséget, s fogyasszon elegendő D-vitamint.
  • Jó, ha legalább 6 hónapig szoptatja az anyja a gyereket, s az is, ha a szilárd ételek bevezetése 4-6 hónapos kor között történik.
  • Minden korban fontos a gyereknek a kiegyensúlyozott táplálkozás, télen a D-vitamin pótlás is. E mellett szükséges a rendszeres testmozgás, ami a stresszt is csökkenti, mivel az a 1-es típusú diabétesznek is provokáló tényezője.

Szalai Csabának van még egy további tanácsa, ám annak megfogadásához nem csak elhatározás, hanem némi szerencse is kell: "próbáljuk elkerülni, hogy a gyerek ne dohos, penészes lakásban nőjön fel és lehetőleg ne nagy forgalmú és légszennyezett lakóhelyen" - ajánlja.

2019. január

bottom-right-corner
Kérdése van? Hívja ingyenes zöldszámunkat
munkanapokon, 8:30-16:30 között!

06-80-200-694

Az Accu-Chek Active, Performa, Instant, Softclix eszközök és tesztcsíkok gyógyászati segédeszközök.
Az Accu-Chek Smart Pix leolvasó készülék információ technológiai eszköz.
Az Accu-Chek Connect orvostechnikai eszköz.
A Bio-Króm-DIA 60x tabletta étrend-kiegészítő.
A Bluetooth® szómegjelölés és logók a Bluetooth SIG, Inc. tulajdonában álló bejegyzett védjegyek, és a Roche által történő használatuk engedély alapján történik.

E honlapon olyan termékinformációk találhatók, amelyek széles közönségnek szólnak; előfordulhat, hogy ezek a termékinformációk vagy részletes leírások Magyarországon kívül másként nem hozzáférhetőek, illetve nem érvényesek. Kérjük, vegye figyelembe, hogy semmiféle felelősséget nem vállalunk azért, hogy Ön esetleg olyan információhoz jut, amely nincs összhangban a Magyarországon kívül érvényes jogi eljárásokkal, szabályozással vagy gyakorlattal.

Töltse le még ma a DKP applikációt az App Store-ból vagy a Google Play Áruházból!

a kockázatokról olvassa el a használati Útmutatót,
vagy kérdezze meg kezelőorvosát!