Déli étlap

A már amúgy is gyakran méltatott mediterrán étrend újabb jó tulajdonságát tárták fel a Wake Forest Orvostudományi Egyetem kutatói. Az Obesity című szaklapban áprilisban [2019] közölt tanulmányuk szerint nem csupán az összetétele "egészséges", hanem a túlevéssel küzdőket is segítheti a mértéktartásban.

A tudósok 38 hónapon át figyeltek meg 38 középkorú majmot, melyeket két eltérő étrenden tartott csoportba soroltak. Mindkettő hasonló arányban tartalmazott zsírt, fehérjét és szénhidrátokat, ám az egyik alapanyagai a mediterrán, míg a másiké a "nyugati konyhából" kerültek ki. A majmok étvágyát nem korlátozták, mindkét csoport tagjai annyit ettek, amennyit akartak.

Az már menet közben látszott, hogy a mediterrán menün élők képesek voltak abbahagyni az evést, ha már jóllaktak. Míg a másik csoport tagjai rendszeresen "túlették magukat". Meg is lett ennek az eredménye: míg az előbbiek a megfigyelés végére is normál testsúlyúak maradtak, addig a nyugati koszton élők testesebbek lettek, s a testzsírarányuk is megnövekedett.

A szerzők - miként a MedicalXpress idézi - úgy értékelték, hogy először sikerült kísérleti bizonyítékot adniuk arra, hogy a mediterrán étrend a "nyugatihoz" képest véd az elhízás, a nem alkoholos zsírmáj, valamint a prediabétesz ellen is.

A különbséget részben magyarázza, hogy míg az egyik konyhát az állati zsiradékok nagyobb aránya, addig a másikat a több növényi alapanyag jellemzi. Ám Carol A. Shively, a vezető kutató ehhez hozzátette azt is, hogy a "nyugati étrend" számos elemét eleve olyanra gyártják, hogy abból minél több fogyjon. Ezért fejlesztették azokat "hiperízletessé", s így ösztönözhetnek aztán az ember érzékeit maximálisan manipulálva a túlevésre.

A "mediterrán diéta" egyébként nem konkrét étlapot jelent. A Földközi-tenger partján elterülő országos hagyományos konyháinak összefoglaló megnevezésére használják. Így nagyon sokféle étel, alapanyag, szokás fér bele, mégis van benne valami közös, amit évtizedek óta kutatnak. Legalább azóta, hogy egy az 1950-es években indult, negyed évszázadot áttekintő vizsgálat igazolta: a mediterrán országokban ritkábbak a kardiovaszkuláris megbetegedések. Éppen tavaly volt 25 éve már annak is, hogy a déli konyhák magját, közösnek talált elveit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közreműködésével egy ajánlásba - egy táplálékpiramisba - összegezték.

Az évfordulóhoz kapcsolódva a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Táplálkozási Akadémia című sorozata is külön számot szentelt e diétának. Abban így foglalják össze a lényegét:
"A mediterrán stílusú diéta alapja a növényi eredetű táplálékok bősége, a nagy mennyiségben fogyasztott teljes kiőrlésű gabonatermékek, zöldség- és gyümölcsfélék, valamint elengedhetetlen összetevő az olívaolaj. Az étrendben rendszeresen szerepelnek hüvelyesek, olajos magvak és fűszernövények." Az utóbbiak gyakran kiváltják a sót is. Megjegyzik továbbá, hogy arrafelé kevesebb tejet, tejtermékeket fogyasztanak, előnyben részesítik a szárnyasokat a vörös húsokkal szemben, valamint gyakran kerülnek halak és a tenger gyümölcsei az asztalukra. Az étrend szerves része a rendszeres, de mértéktartó borfogyasztás is. Jellemző továbbá a változatosság, ami abból is adódik, hogy előnyben részesítik a szezonálisan elérhető, hagyományos, helyi termékeket.

A Táplálkozási Akadémia azt is felidézi, hogy számos vizsgálat kimutatta, hogy a mediterrán diétának helye van nemcsak a kardiovaszkuláris, hanem egyéb krónikus betegségek, az elhízás, daganatos betegségek, 2-es típusú diabétesz, valamint neurodegeneratív betegségek prevenciójában és kezelésében is.

De lehet-e mediterrán módon táplálkozni, s élvezni annak előnyeit a Földközi-tenger medencéjétől távol is? Erre is készültek már vizsgálatok, s igazolták, hogy a módszer máshol is eredményes. Egy 2016-ban publikált, 24 ezer felnőttel 12 évig folytatott angliai kutatás például azt mutatta, hogy a szigetországban évente közel 20 ezerrel kevesebben halnának meg kardiovaszkuláris betegségekben, ha mindenki átállna tradicionális mediterrán étrendre.

Bár meglehet, lassan új nevet kell találni ennek az éltető étrendnek, mert a mediterrán térség fiataljai egyre inkább a "nyugati táplálkozást" követik. A dietetikusok idézik is a WHO adatait, miszerint napjainkban már a svéd gyerekek táplálkozása közelebb áll a mediterrán étrendhez, mint a régióban lakóké.

2019. május

bottom-right-corner
Kérdése van? Hívja ingyenes zöldszámunkat
munkanapokon, 8:30-16:30 között!

06-80-200-694

Az Accu-Chek Active, Performa, Instant, Softclix eszközök és tesztcsíkok gyógyászati segédeszközök.
Az Accu-Chek Smart Pix leolvasó készülék információ technológiai eszköz.
Az Accu-Chek Connect orvostechnikai eszköz.
A Bio-Króm-DIA 60x tabletta étrend-kiegészítő.
A Bluetooth® szómegjelölés és logók a Bluetooth SIG, Inc. tulajdonában álló bejegyzett védjegyek, és a Roche által történő használatuk engedély alapján történik.

E honlapon olyan termékinformációk találhatók, amelyek széles közönségnek szólnak; előfordulhat, hogy ezek a termékinformációk vagy részletes leírások Magyarországon kívül másként nem hozzáférhetőek, illetve nem érvényesek. Kérjük, vegye figyelembe, hogy semmiféle felelősséget nem vállalunk azért, hogy Ön esetleg olyan információhoz jut, amely nincs összhangban a Magyarországon kívül érvényes jogi eljárásokkal, szabályozással vagy gyakorlattal.

Töltse le még ma a DKP applikációt az App Store-ból vagy a Google Play Áruházból!

a kockázatokról olvassa el a használati Útmutatót,
vagy kérdezze meg kezelőorvosát!