Csőből vagy csöbörből?

2019 nyarán különösen gyakran adott témát a közbeszédnek a víz. Hol a villámáradások, hol meg az életet fenyegető szokatlan szárazságok okán. S persze mindemellett a mind gyakoribb tikkasztó napok problémája a szükséges folyadékpótlás mikéntje is. Azt talán már mindenki tudja, hogy az italok közül az édes üdítő, meg a legtöbb alkoholféle kifejezetten rossz választás, s a valódi gyümölcslevek, sőt a tej is csak mértékkel ajánlható. Ám nyitott kérdés így is marad: a legjobb megoldásnak számító vízből melyik is az igazán jó? Az, amelyik csak úgy folyik a csapból, vagy az, amelyiknek saját neve is van, s a palackján címke listázza az ásványianyag-tartalmát?

A "piac ítélete" szerint nincs itt semmi bizonytalanság: a magyarok a folyó ivóvíz árának mintegy százszorosát is simán megadják a palackozott verzióért. E mellett tíz év alatt meg is duplázódott az utóbbi forgalma, ma kereken 120 liter ásványvizet fogyaszt egy átlagos felnőtt.

Ezt - az egyébként a nyugati világban széles körben is jellemző - folyamatot nem fogadja osztatlan lelkesedés. Idén tavasszal az Európai Parlament is inkább a folyóvízre szavazott, amikor állásfoglalásában a csapvízhez való egyetemes hozzáférést szorgalmazta. Ez egyebek mellett ivókutak felállítását jelentené a köztereken és más nyilvános helyeken, valamint megkívánná, hogy például az éttermekben is lehessen olcsón vagy ingyen csapvizet kapni.

A "műanyagmentes július" mozgalom aztán még élesebben világított rá arra, hogy a háztartási szemétáradat egyik legbővebb forrása az egyszerhasználatos palackokban árusított ásványvizek térhódítása.

Így is megéri az árát? - ezzel a dilemmával minden fogyasztó szembesülhet. A diabéteszesek kicsit gyakrabban is, hiszen a betegségük jellegzetes tünete a nagyobb folyadékfogyasztás. Nyáron még a biztonságuk, a vércukorkontrolljuk is múlhat azon, hogy eléggé rendszeresen és bőségesen isznak-e, így kerülve el az akár enyhébb kiszáradást is.

Egészséggel kapcsolatos érv az ő esetükben sem szól általában a palackos vizek mellett. A kiegyensúlyozott táplálkozás megadja a szervezetnek az általa megkívánt ásványi anyagokat is, így amellett nincs feltétlenül szükség a vízzel való pótlásra. Ráadásul a palackozott ásványvíz nem is feltétlenül tartalmasabb, mint a csapból folyó. Magyarországon ez utóbbi literenként 300-500 mg/liter ásványi anyagot (például kalciumot, magnéziumot) tartalmaz. Ezek egy részét akár ásványvíznek is nevezhetnénk, mivel annál a definíciós küszöb az 500 mg/liter. (Sőt lehet akár 50 mg/liter "beltartalommal" is ásványvízként forgalomba hozni egy terméket, ha a palackra valahova ráírják, hogy "nagyon csekély ásványianyag-tartalmú"!) A hazai palackos vizek zömének az ásványianyag-tartalma 500 és 700 mg/liter között van, azaz épphogy csak "dúsabbak" a csapvíznél. Ami nem is baj, hacsak nem valamilyen meghatározott hiányt pótló ivókúrához keres valaki természetes folyadékot. Ugyan elérhetőek a piacon 1.300-2.000 mg/l oldott anyagot tartalmazó palackos vizek is, de ezek hasznosságáról csak úgy lehet meggyőződni, ha az összetevők pontos listáját (elolvassa és) értékeli valaki. Általánosságban csak annyi mondható róluk: az ilyeneket jobb váltogatni, hogy a domináns összetevőik ne terhelhessék meg az ember szervezetét.

A palackos változat mellett szólhat esetleg az, ha egy területen ismerten szennyezett, illetve valamilyen ásványi anyaggal túlterhelt a csapvíz. Hagyományosan ilyen "magyar probléma" volt például a több mint háromszáz települést érintő túl magas arzéntartalom. Az elmúlt tíz év minőségjavító programjai azonban áttörést hoztak e téren. A Nemzeti Népegészségügyi Központ idén megjelent jelentése szerint 2017 végére már csak 19 településen volt kifogásolható az ivóvíz minősége a magasabb arzén- és/vagy bór-tartalom miatt. A mintegy kéttucatnyi ellenőrzött paramétert együttesen figyelembe véve pedig a hazai csapvizek több mint kilenctizede hibátlan.

Ám az tény, hogy a felhasználóknál - a házak, intézmények saját vezetékrendszerében - még sokat romolhat az egyébként kifogástalan víz is. Jellemzően a régi ingatlanok ólomvezetékei fenyegetnek szennyezéssel. Májusban számoltak be arról a lapok, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ a "Nyitott laboratórium" programban 2700 beküldött vízmintát vizsgált meg, s azok ötödében találtak a megengedettnél nagyobb ólomkoncentrációt. Azt, hogy ez a helyi csőrendszerből származik, azzal is igazolni tudták, hogy amennyiben "jól kifolyatták a csapokat", az esetek több mint kétharmadában a határérték alá esett az így nyert víz fémtartalma is.

Akik bizonytalanok, s csak az ólom miatt aggódva választják a palackost, még 2020 márciusának végéig kérhetik a csapvizük ingyenes bevizsgálását. (A program részleteit itt találják.)

Mindent egybevéve a legtöbb esetben nem látszik olyan ok, ami ne hagyna teret a józan észnek, meg az etikai megfontolásnak, amikor az ember eldönti: honnan tölti meg a vizespoharát?

2019. augusztus

bottom-right-corner
Kérdése van? Hívja ingyenes zöldszámunkat
munkanapokon, 8:30-16:30 között!

06-80-200-694

Az Accu-Chek Active, Performa, Instant, Softclix eszközök és tesztcsíkok gyógyászati segédeszközök.
Az Accu-Chek Smart Pix leolvasó készülék információ technológiai eszköz.
Az Accu-Chek Connect orvostechnikai eszköz.
A Bio-Króm-DIA 60x tabletta étrend-kiegészítő.
A Bluetooth® szómegjelölés és logók a Bluetooth SIG, Inc. tulajdonában álló bejegyzett védjegyek, és a Roche által történő használatuk engedély alapján történik.

E honlapon olyan termékinformációk találhatók, amelyek széles közönségnek szólnak; előfordulhat, hogy ezek a termékinformációk vagy részletes leírások Magyarországon kívül másként nem hozzáférhetőek, illetve nem érvényesek. Kérjük, vegye figyelembe, hogy semmiféle felelősséget nem vállalunk azért, hogy Ön esetleg olyan információhoz jut, amely nincs összhangban a Magyarországon kívül érvényes jogi eljárásokkal, szabályozással vagy gyakorlattal.

Töltse le még ma a DKP applikációt az App Store-ból vagy a Google Play Áruházból!

a kockázatokról olvassa el a használati Útmutatót,
vagy kérdezze meg kezelőorvosát!