Agy-mentés

Immár Magyarországon sem csupán magánprobléma az időskori elbutulás. A múlt év [2023] végén megalakult a Demencia Társadalmi Tanács, amely elindítja a „Van értELME!” elnevezésű Nemzeti Demencia Programot. Ennek az egyik célja, hogy felhívja a figyelmet a demencia rizikófaktoraira, tüneteire, a megelőzés lehetőségeire, valamint iránymutatást adjon az érintett betegek gondozásához is. Ez egy elég nagy feladat. Ma nálunk mintegy negyedmillió embert gondoznak a demencia valamely változatával, s - a nemzetközi tapasztalatok szerint - közel ugyanennyien lehetnek, akiknek már vannak tüneteik, csak éppen diagnózisuk nincs még. A szellemi és önellátási képességek lassú elvesztése erősen terheli az együtt élő családtagokat is, így az érintettek száma még nagyobb. A prognózis sem jó: ahogy nő a várható élettartam, e betegség társadalmi terhe is úgy lesz egyre nagyobb.

Agy-mentésSzerencsére az egyéni védekezéshez nem kell a "társadalmi tanács" eredményeire várni, a tudomány már régóta kutatja a demencia okait. S mivel a betegség kialakulásában túlnyomórészt egyes életmódtényezők játszanak szerepet, így a kutatási eredmények a megelőzés lehetőségeit is jelzik.

Tavaly nyáron mutatták be a The British Medical Journal Mental Health folyóiratban az Oxford Egyetem kutatói azt a - végül 11 tényezősre szűkített - indexüket, amely a korábbi eszközöknél pontosabban mutatja, hogy mekkora a rizikója valakinél a demencia kialakulásának. A vizsgálatba bevontak korátlaga kereken hatvan év volt, s egy 14 éves időtávban vizsgálták a betegség megjelenését. A legfontosabb tényezőknek a következők bizonyultak: életkor, cukorbetegség, depresszió, korábbi stroke, öröklött hajlam (szülők depressziója), szegénység, magasvérnyomás, magas koleszterinszint, egyedül élés (társadalmi elszigeteltség), férfi nem, valamint az iskolázottság. Míg az előbbiek fokozták a betegség kialakulásának rizikóját, addig az utolsó az elkerülés esélyét növelte. Ahogy a MedicalXpress idézte a kutatók egyikét: "mivel e tényezők némelyike módosítható vagy kezelhető, vannak dolgok, amelyeket mindannyian megtehetünk a demencia kockázatának csökkentése érdekében". Összességében úgy számoltak, hogy az életmóddal összefüggő okok kezelésével a potenciális esetek mintegy 40 százalék megelőzhető lenne.

Egyes életmódtényezők hatását külön is kutatták. Például Cyrus A. Raji és kollégái mágneses képalkotó eljárással (MRI) vizsgálták a mindennapi fizikai aktivitás hatását az agy védelmére. Mint az eredményeiket idéző MedicalOnline írta ez év elején: azt találták, hogy a rendszeres testmozgáshoz nagyobb agytömeg társult az információk feldolgozásáért felelős szürke állományban, valamint az azok tárolását végző fehér állományban is. Az ismertetőben azt is kiemelik, hogy ez a védőhatás már napi 4000 lépéstől, azaz minimális aktivitás mellett is kimutatható volt.

Egy másik, az étkezésre fókuszáló kutatásban Alba Tor-Roca és kollégái - akiknek eredményeit a múlt év októberében közölte a Molecular Nutrition and Food Research folyóirat - 12 éven át követték 65 év feletti alanyaik sorsát. Ennek során arra jutottak, hogy minél inkább tartották magukat a résztvevők a mediterrán étrendhez, annál kisebb eséllyel jelentkezett náluk a szellemi hanyatlás.

Egy harmadik vizsgálat pedig a holisztikus megközelítésű életmód-korrekció hatását tesztelte olyanoknál, akiknél már jelentkeztek a leggyakoribb demencia-változat, az Alzheimer-kór enyhébb tünetei is. Heather Sandison neurológus és kaliforniai kollégái a hat hónapos kísérleti időszak alatt az életmódjavítás többféle eleméhez is hozzásegítették alanyaikat. Eszköztárukban szerepelt egyebek mellett a ketogén étrend, az intervallumböjt, a jobb folyadékpótlás, a stresszoldás és az alvásjavítás, a több és rendszeresebb mozgás, a szociális kapcsolatok ösztönzése, ahogy egyes táplálékkiegészítők alkalmazása, például a D-vitamin-pótlás is. Eredményeikről tavaly nyáron számolt be a Journal of Alzheimer's Disease folyóirat. A szerint az idézett eszközök személyre szabott kombinálásával számottevően tudták javítani a résztvevők kognitív tevékenységét, beleértve a memóriát, a logikus gondolkodást, valamint kifejező és a koncentrációs képességet is.

( https://www.researchgate.net/publication/373264320_Development_and_validation_of_a_dementia_risk_score_in_the_UK_Biobank_and_Whitehall_II_cohorts )
( https://content.iospress.com/articles/journal-of-alzheimers-disease/jad230740 )
( https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/mnfr.202300271 )
( https://content.iospress.com/articles/journal-of-alzheimers-disease/jad230004 )