A szunyókálás is lehet tünet

Olykor éppen a jó terápiák nyitnak utat új bajoknak. Egy ilyen esetre hívta fel a figyelmet néhány éve Stockholmban, az Európai Diabétesz Kongresszuson Lyse Bordier professzor. Ő arról beszélt, hogy a hatékonyabb diabéteszkezelés következtében sokkal több cukorbeteg éli meg azt a kort, amikor már számolni kell a demencia kialakulásával is.

A szunyókálás is lehet tünetRáadásul maga a diabétesz is növeli az elbutulás kockázatát. Mint a kongresszusról beszámoló OTSZ Online is emlékeztetett rá: korábban úgy gondolták, hogy ezért a hipoglikémiás epizódok "agypusztító" hatása lehet a felelős. Ám egy - ugyancsak a stockholmi találkozón bemutatott - tanulmány arra utalt, hogy mind a túl alacsony, mind a túl magas vércukorszintek rontják az agy állapotát. Ebben a kutatásban kereken hét éven át követték a résztvevőket, akiknek induláskor 76 év volt az átlagéletkora. A megfigyelési idő alatt a cukorbetegek 31%-ánál, míg a "nem diabéteszeknek" csak 25%-ánál alakult ki demencia. Ezen belül pedig az látszott, hogy az átlagos vércukorértéktől való bármilyen eltérés növelte az elbutulás kockázatát. A folyamat mechanizmusáról egyelőre keveset tudni, de Bordier professzor szerint szerepet játszhat abban az agyban kialakuló inzulinrezisztencia is. Ezt egy holland tanulmány is alátámasztja, amelyben azt találták, hogy az inzulinrezisztencia kialakulásával 39%-kal nő a demencia (3 éven belüli) jelentkezésének rizikója is.

Mindezek alapján Lyse Bordier arra buzdította kollégáit, hogy e szempontból is szűrjék a diabéteszes betegeiket, illetve vegyék észre a gondolkodás hanyatlásának kezdeti jeleit. Az megmutatkozhat például a találkozási időpontok elfeledésében, a vércukornapló hanyagabb vezetésében vagy akár a személyi higiénia romlásában is.

Egy egészen friss - 2022 májusában, az elifesciences.org-on publikált - kutatás most még arra is szolgált adattal, hogy mennyivel gyorsítja fel a diabétesz a demencia "természetes" kialakulását. Az Antal Botond által vezetett kutatócsoport kereken húszezer - 50-80 éves - ember neurológiai állapotát tekintette át. Azt találták, hogy a diabétesz a normál öregedéshez igen hasonló változásokkal jár az agyban, jellemzően ugyanazokon a területeken zsugorodik a szürkeállomány. Csakhogy a cukorbetegség következtében ez a folyamat sokkal - átlagosan 26 százalékkal - gyorsabb.

Bár nem függ szorosan össze a diabétesszel, figyelemre méltó hogy az idén tavasszal hozták nyilvánosságra a Rush Alzheimer's Disease Center kutatását, amelyben azt a következtetést vonták le, hogy a nappali szunyókálás is figyelmeztethet a demencia megjelenésére. Aron Buchman és munkatársai 14 éven át figyelték alanyaik alvási szokásait és szellemi teljesítményét. Azt találták, hogy "normálisan" mintegy 11 perccel nőtt évente a napközi elpilledés időtartama, s ez még nem társult a szellemi képességek romlásával. Viszont akiknek már kicsit gyengült a gondolkodása, azoknál kétszeres, míg akiknél az Alzheimer-kór is diagnosztizálható volt, azoknál háromszoros tempóban nőtt a szunyókálással töltött idő. Továbbá azt is megállapították, hogy akik napi egy óránál többet bóbiskoltak, azoknál 40 százalékkal nagyobb volt az Alzheimer-kór kialakulásának a kockázata.

( https://elifesciences.org/articles/73138)
( https://neurosciencenews.com/alzheimers-napping-20475/)